Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)

A kolostor középkori történetének fontosabb adatai

1439. április 11-én IV. Jenő pápa oklevele előírja, hogy a pálos generális hivatali ideje 4 év lehet

36 Ugyanez a pápa engedélyezte azt, hogy a pálosok négy esetet kivéve feloldozást és felmentést adhassanak. Ez a négy eset a szándékos emberölés, az öncsonkítás, a nyílt eretnekség és az elöljárók tettleges bántalmazása.

37 1442-ben Dénes esztergomi érsek IV. Jenő pápa megbízása alapján megerősítette a pálos rendet és 38 minden kolostorát Mátyás király 1466. január 17-én kelt oklevele megadja a jogot a rendnek, hogy saját birtokaikon ítélkezhessenek, azaz „patibulum, rotas, pálos ac aliorum formentum" felállíthassanak.

39 Az 1467. április 11-én kelt királyi oklevélből pedig megtudjuk, hogy miután a budaszentlőrincieknek és más pálos kolostoroknak sok perük volt a királyi udvarban, ezért a király kijelöl mindenkori ügyvédjükül egy director causarum nostrarumot (ebben az oklevélben Péceli Benedeket), aki képviseli őket, mivel a pálosoknak nem az a dolga, hogy pereskedjenek, hanem, hogy imádkozzanak. Gergely pálos rendfőnök Budaszentlőrincen 1472. május 25-én kelt oklevelében Mátyás királyt és Szilágyi Erzsébetet a rend lelki javaiban részesíti.

41 Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele 7 remeteközösséget említ

42 A pálos rendnek 1327-ben már közel 30 kolostora volt Magyarországon. A kolostorok száma 1470-re 5l-re, 1526-ra pedig 63-ra emelkedett.

44 A rend a középkorban Magyarországon kívül elterjedt Németországban,

45 Lengyelországban,

46 Ausztriában

47 és Portugáliában,

48 sőt, 1454-től Rómában is volt kolostoruk. A KOLOSTOR KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉNEK PONTOSABB ADATAI A későbbi budaszentlőrinci pálos kolostor területéről 1290-ben olvashatunk először. Ekkor arról értesülünk, hogy az itt lévő, egy remete gondozása alatt álló kápolnát Lodomér esztergomi érsek visszahelyezi a veszprémi püspökség joghatósága alá.

50 A kápolna királyi kápolna, exemptus egyház volt, ezért eredetileg az esztergomi érseknek volt alárendelve.

51 1300 körül alapítja meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója Budaszentlőrinc monostorát

52 Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort 1335-ben Henc fia János adományozza a kolos53 tor körüli erdőket a kolostornak. 1353-ban a pálosok átíratták Henc fia János adománylevelét, itt azonban már nemcsak erdőkről, hanem szántóföldekről is szó esik.

54 I. Lajos király elrendeli, hogy a máramarosi királyi sóbánya adjon minden évben 300 aranyforint értékű sót az évenként Pünkösdkor megtartott budaszentlőrinci nagykáptalan számára.

55 Zsigmond király 1391. április 22-én kelt oklevele 300 aranyforintot utal ki a budaszentlőrinci nagykáptalanra.

56 Valószínűnek tűnik, hogy Zsigmond oklevele Nagy Lajos király adományát erősíti meg, bár ebben az oklevélben sóról nem esik szó. A későbbi magyar királyok sorra megerősítik a 300 aranyforintos sóadományt Zsigmondot tűntetvén fel eredeti adományozónak.

57 Az utolsó megerősítő oklevelet a sóadomány tárgyában II. Ulászló király adja ki 1505. december 21-én.

58 A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 138l-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai.

59 Szent Pál testét 1169ben vitték Egyiptomból Bizáncba, ahonnan 1240-ben Velencébe került

60 Magyarország az 1378-ban Velence és Genova között kirobbant háborúban Genova szövetségese volt

61 A magyar-velencei ellentéteket az 1381. augusztus 24-én megkötött torinói béke zárta le, melynek eredményeként Szent Pál maradványai Velencéből előbb Budára kerültek, innen pedig Demeter esztergomi érsek ünnepélyes körmenettel vitte 1381. november 14-én Budaszentlőrincre.

62 A torinói békét 1381. november 26-án Diósgyőrben írták alá, több jelentős személyiség jelenlétében.

63 Gyöngyösi megemlíti azt is, hogy az ereklyék Budaszentlőrincre kerülése után a nagykáptalan elrendelte, hogy Remete Szent Pál és Szent Ágoston napját ünnepélyesen kell megülni.

64 Az ereklye azonban nem volt teljes, mivel feje előbb Rómába, majd onnan Csehországba, Karlstein várába került,

65 ahonnan 1523-ban II. Lajos király hozatta Budaszentlőrincre. A király 1523. március 8-án közli Báthori István nádorral, hogy sikerült Szent Pál fejét megszereznie.

66 Ország János váci püspök pedig 1523. március 9-én azt írja a nádornak, hogy a király a fejet neki adta át őrzésre.

6 A fejet előbb Budára hozták, ahonnan Simon zágrábi püspök vezetésével ünnepélyes körmenet vitte az ereklyéket a falakon kívülre, itt azokat átadták a pálosoknak, majd a körme-