Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)

Bevezetés - Rövid rend történet

Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében, hogy a pálosok lakóhelyeik számát nem növelhetik, a mozgalom terjedt tovább. Ez tette szükségessé, hogy Lodomér esztergomi érsek megerősítse a Pál veszprémi püspök által adott szabályzatot. 1297-ben András egri püspök ad szabályzatot azon remeték számára, akik az egri egyházmegye területén élnek.

17 A pálosok, miután igazolták anyagi megerősödésüket, 1308-ban Gentilis pápai követtől megkapták az Ágoston- féle szabályokat

18 1309. január 15-én kelt oklevelében pedig Gentilis megadta nekik a felhatalmazást arra, hogy provinciális káptalanra öszszegy ülhessenek, itt intézkedéseket tehessenek, statútumokat hozhassanak, csak olyanokat azonban, amelyek nem ellenkeznek az ágostoni regulával.

19 Az 1300-as évek elején felépül a budaszentlőrinci kolostor, amely a rend főkolostora lesz. 1327-ben XXII. János pápa parancsára István rendi elöljáró megbízta László kalocsai érseket hogy írja össze Szent Pál testvéreinek a számát A jelentés azt közli, hogy Magyarországon mintegy 30 helyen, vagy házban élnek pálosok, egyes helyeken 20, máshol 15, megint máshol 12 testvér található. Megélhetésükhöz rendelkeznek a szükséges anyagiakkal.

20 E jelentés hatásának eredményeként 1328. november 16-án Károly Róbert kérésére XXII. János pápa engedélyezi a pálosok részére az ágostoni szabályokat, valamint a jogot, hogy olyan prior generalist választhassanak, aki fel van ruházva a vizitáció és a fegyelmezés hatalmával, az excommunicatio alól pedig feloldozhat. Ettől kezdve nem fizettek földjeik után tizedet és nem kellett az egyházmegyei zsinatokon megjelenniük.

21 1341-ben a másodszor rendfőnökké választott

22 Németországi Miklós elrendelte, hogy a testvérek fehér ruhát viseljenek a korábban hordott sötét helyett, megkülönböztetvén így magukat azoktól, akik a remete névvel és viselettel visszaélnek.

23 A pálos rend egyházjogilag végleges hatályú megerősítése 1368. február 29-én következett be azzal, hogy V. Orbán pápa I. Lajos király kérésére ratifikálta és approbálta a rendet

24 1371. október 17-én XI. Gergely pápa bullát adott ki a rend részére, melyben a pápa összefoglalta kiváltságaikat. A Mare magnumnak nevezett okiratban a pápa megerősíti a pálosokat összes birtokukban, felhatalmazza a rendet, hogy bárkit fölvehessen soraiba, a pálos rendből azonban csak szigorúbb rendbe lehet átlépni. A püspök nem idézheti őket az egyházmegyei zsinatra, elöljáróik választásába nem szólhat bele. I. Lajos király 1373. szeptember 20-án Gergelynek, a diósgyőri Krisztus Teste kolostor perjelének kérésére kiadott oklevelében abban a kiváltságban részesíti a pálosokat hogy minden pereskedés nélkül, örökösen bírhassák a királyok vagy mások által adományozott ingatlanaikat, amelyeknek 40 évig, vagyis a törvényes elévülés időtartama alatt békés birtokában voltak, és sem a bíróság előtt sem azon kívül ne kényszeríthessék őket arra, hogy e birtokaikra vonatkozó okleveleket mutassanak be.

26 1375-ben I. Lajos király elrendelte, hogy azon szőlők után, melyeket a pálosok maguk ültettek, nem kell kilencedet fizetniük.

27 V. Márton pápa 1417. december 28-án kelt bullája, melyet Zsigmond király kérésére adott ki, kimondja, hogy csak az tekinthető a pálos rend jogosan megválasztott generálisának, akit a Magyarországon tartott nagy káptalanon választanak meg. Ugyanekkor V. Márton azt is megengedte a pálosoknak, hogy a karthauziak kiváltságaival éljenek. Átis írattak 1418. június 9-énegy közjegyzői oklevélben mintegy 50 darabot a karthauziak kiváltságleve30 leiből. Gyöngyösi megemlíti, hogy Lőrinc testvér lemásoltatta V. Márton levelét amelyben a pápa megtiltja azt, hogy a pálosokat bárki más rendbe felvegye.

31 A IX. Bonifác pápa által 1401. február 22-én kiadott bulla ezt már megtiltotta.

32 A pálos monostorok jövedelmének jelentős része az előkelőbb hívek a hagyatékaiból a templomaikban, kápolnáikban való temetkezésekkel kapcsolatos alapítványokból származott. Ez után a jövedelem után azonban illeték járt a megyéspüspöknek, és bizonyos rész az illetékes plébánosnak. E teher alól a rend mentességet szerzett, melyből problémák adódtak, ezért János esztergomi érseknek kellett az ügyben 1399ben intézkednie.

33 Mivel a hagyatéki perekben a középkorban az egyházi bíróságok ítélkeztek, V. Márton pápánál a pálosok kieszközölték, hogy az ellenfélnek kedvező minden korábbi jogszabályt hatálytalanítva — védelmükkel, a pereikben való jogszolgáltatással, s a javukra hozott ítéleteknek akár világi karhatalommal való végrehajtásával is az esztergomi érseket s a zágrábi és erdélyi püspököket bízza meg —, a számukra minden esetben a legkedvezőbb ítélet biztosítására pedig 1418 tavaszán a legfelsőbb egyházi bírósággal, a Rota-val bírói döntvény formájában foglaltatták írásba előjogaikat. Ez a deklaráció lényegében azonos az esztergomi érsek 1399-es határozatával.

34 Zsigmond király 1425. szeptember 8-án kelt oklevelében megengedi bárkinek, hogy javait akár életében, akár végrendeletileg a pálosoknak adja, a pálosokat pedig felhatalmazza arra, hogy az ilyen adományokat elfogadják.

35