Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)
Az első kolostor - A XIV. század végi nagy átépítés
templomokon. Az 1349-ben felszentelt Szűz Mária prépostsági templom hosszú, háromszakaszos főszentély ét két rövid mellékszentély kíséri. 205 A prépostsági templommal egyidőben épült az 1352re már készen álló klarissza kolostortemplom, ahol a főszentély még nyújtottabb, négyszakaszos, két 206 oldalán egy-egy mellékszentéllyel. Az óbudai Szűz Mária-templom hármas szentélyfeje formai előzménye a kolozsvári Szent Mihály-templom 207 szentélymegoldásának. A XIV. század utolsó negyedében kezdődő építkezéseknél a szentélyfej alaprajzi rendszerében változik, a főszentély és a mellékszentélyek hossza kiegyenlítődik, a mellékszentélyek is két- illetve háromszakaszossá válnak. Ez a folyamat figyelhető meg a budai Nagyboldogasszony-plébániatemplom mellékszentélyeinek kiépítésénél 208 a garamszentbenedeki bencés apátsági templom átépítésénél 209 és a kassai Szent Erzsébetdóm szentélyénél, ahol gazdagabb öthajós térformát alakítanak ki 210 , a hármas szentélyfej alkalmazása a 15. században is folytatódik az újabb megoldások mellett 211 (30-32. kép). A felsorolt épületek téralakításukban már csarnokrendszerűeknek tekinthetőek, a csak alapfalaiban ismert óbudai klarissza templomnál a nyugati részhez, a középoszlopos apácakarzathoz keletről csatlakozó háromhajós hosszházrésznek tömegében igazodnia kellett, mely csarnokrendszerben képzelhető el leginkább, s a klarissza templomhoz szoros szálakkal kötődő Szűz Mária prépostsági templom is csarnokrendszerű volt valószínűleg. A kolozsvári és a garamszentbenedeki templomok állnak, a budai Nagyboldogasszony-templom átépítés előtti állapota is jól ismert, s bár a kassai Szent Erzsébet-dóm főhajőja bazilikálisan kiemelkedik, de önmagukban a páros mellékhajók térformálása is azonosságot 212 mutat. Magyarország környezetében, a közép-európai régióban hasonló jelenségek figyelhetőek meg, hármas szentély fejj el épült a prágai Szűz Mária bencés templom (1348-72) 213 és a Tyn templom (XIV. sz. 2. fele), 214 a bécsi Szent István-dóm, 215 a Perch216 toldsdorfi- plébániatemplom Bécs közelében, 217 vagy távolabb a regensburgi dóm , bajor területen néhány kiragadott példaként. A hármas szentély fejek a közép-európai régió építészetében, reprezentatív térformálási törekvéseiben fontos szálat jeleznek a XIV. század második felében; Budaszentlőrincen, mint a pálos rend főkolostorának templomán való megjelenése a kolostor különleges helyzete, s a valószínűsíthető királyi donáció figyelembe vételével érthető, bár a magyarországi pálos építészetben más, nem kevésbé figyelemre méltó fejlődési vonalak is kitapintha218 ' 219 tóak, ha a csatkai vagy a tüskevari templomok „behúzott" támpilléreinek szerkezeti gondolatára utalunk, mely megelőlegezte a magyar220 országi későgótika egyik fontos elemét. (33. kép) A budaszentlőrinci szentélyfejnél kicsit árnyalni lehet még a képet. A reprezentatívnak szánt térforma nem igazán felel meg a szerzetesi igényeknek, a szentély túl rövid. Az egyszakaszos mellékszentélyek is inkább a XIV. század közepére illenének, mintsem a végére, 1387 után, mikor a szentély épül, már kicsit régiesnek tűnik. Ellenvetésként a szentély rövidségével szemben felhozható, hogy a szerzetesi rész nyugat felé kihúzódhat, de a különleges lerekesztésnek régészetileg megfogható nyoma nem került elő. A méretek is elgondolkoztatóak, a csak 14 méter körüli belső szélesség, az általánosabb 20 méter körüli méret mellett (Óbuda, Szűz Mária prépostsági templom, klarissza templom), egy háromhajós térnél már elég szűkös fő- és mellékhajókat eredményeznek, mintha „nagy forma" jelenne meg „kicsiben". Különleges viszont a mellékszentélyek alaprajzi formája, a sokszögzárású belsőt övező négyzetes külső talán a mellékszentélyeken emelt kisebb tornyokra utal. Az új templom kiépítésével párhuzamosan a korábbi templomot és kolostort is átalakítják, megnagyobbítják. A korábbi templom hajóját elbontva, az egykori hajó keleti negyedénél és a déli oldalon falakkal elrekesztve folyosókat képeznek ki, a hajó maradék része udvarként szolgál. A korábbi templomszentélyt alapjaitól kezdve újjéépítik, a keleti végén a nyolcszög négy oldalával záródó formával. A kolostori részen a korábbi kerengőt, az északi és nyugati kolostori szárnyakat elbontják, majd jelentősen megnagyobbítva építik fel újra. A keleti szárny is átalakul, a nyugati falat megszüntetik, az egykori kerengőfal köpenyezésével és a keleti fal átépítésével 11 méter belső szélességű traktust hoznak létre. Ekkor a korábbi priori(?) kápolna helyén egy új, nagyobb kápolnát emelnek, mely a nyolcszög öt oldalával záródik, sarkain átlós támpillérek-
