Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)

Az első kolostor - A XIV. század végi nagy átépítés

templomokon. Az 1349-ben felszentelt Szűz Mária prépostsági templom hosszú, háromszakaszos főszentély ét két rövid mellékszentély kíséri. 205 A prépostsági templommal egyidőben épült az 1352­re már készen álló klarissza kolostortemplom, ahol a főszentély még nyújtottabb, négyszakaszos, két 206 oldalán egy-egy mellékszentéllyel. Az óbudai Szűz Mária-templom hármas szentélyfeje formai előzménye a kolozsvári Szent Mihály-templom 207 szentélymegoldásának. A XIV. század utolsó ne­gyedében kezdődő építkezéseknél a szentélyfej alaprajzi rendszerében változik, a főszentély és a mellékszentélyek hossza kiegyenlítődik, a mellék­szentélyek is két- illetve háromszakaszossá válnak. Ez a folyamat figyelhető meg a budai Nagyboldog­asszony-plébániatemplom mellékszentélyeinek ki­építésénél 208 a garamszentbenedeki bencés apátsági templom átépítésénél 209 és a kassai Szent Erzsébet­dóm szentélyénél, ahol gazdagabb öthajós térformát alakítanak ki 210 , a hármas szentélyfej alkalmazása a 15. században is folytatódik az újabb megoldások mellett 211 (30-32. kép). A felsorolt épületek téralakításukban már csarnok­rendszerűeknek tekinthetőek, a csak alapfalaiban is­mert óbudai klarissza templomnál a nyugati rész­hez, a középoszlopos apácakarzathoz keletről csatlakozó háromhajós hosszházrésznek tömegében igazodnia kellett, mely csarnokrendszerben képzel­hető el leginkább, s a klarissza templomhoz szoros szálakkal kötődő Szűz Mária prépostsági templom is csarnokrendszerű volt valószínűleg. A kolozsvári és a garamszentbenedeki templomok állnak, a budai Nagyboldogasszony-templom átépítés előtti állapota is jól ismert, s bár a kassai Szent Erzsébet-dóm főhajőja bazilikálisan kiemelkedik, de önmagukban a páros mellékhajók térformálása is azonosságot 212 mutat. Magyarország környezetében, a közép-európai régi­óban hasonló jelenségek figyelhetőek meg, hármas szentély fejj el épült a prágai Szűz Mária bencés templom (1348-72) 213 és a Tyn templom (XIV. sz. 2. fele), 214 a bécsi Szent István-dóm, 215 a Perch­216 toldsdorfi- plébániatemplom Bécs közelében, 217 vagy távolabb a regensburgi dóm , bajor területen néhány kiragadott példaként. A hármas szentély fejek a közép-európai régió épí­tészetében, reprezentatív térformálási törekvéseiben fontos szálat jeleznek a XIV. század második fel­ében; Budaszentlőrincen, mint a pálos rend főkolos­torának templomán való megjelenése a kolostor kü­lönleges helyzete, s a valószínűsíthető királyi doná­ció figyelembe vételével érthető, bár a magyarországi pálos építészetben más, nem kevés­bé figyelemre méltó fejlődési vonalak is kitapintha­218 ' 219 tóak, ha a csatkai vagy a tüskevari templo­mok „behúzott" támpilléreinek szerkezeti gondolatára utalunk, mely megelőlegezte a magyar­220 országi későgótika egyik fontos elemét. (33. kép) A budaszentlőrinci szentélyfejnél kicsit árnyalni le­het még a képet. A reprezentatívnak szánt térforma nem igazán felel meg a szerzetesi igényeknek, a szentély túl rövid. Az egyszakaszos mellékszenté­lyek is inkább a XIV. század közepére illenének, mintsem a végére, 1387 után, mikor a szentély épül, már kicsit régiesnek tűnik. Ellenvetésként a szentély rövidségével szemben felhozható, hogy a szerzetesi rész nyugat felé kihúzódhat, de a külön­leges lerekesztésnek régészetileg megfogható nyo­ma nem került elő. A méretek is elgondolkoztatóak, a csak 14 méter körüli belső szélesség, az általáno­sabb 20 méter körüli méret mellett (Óbuda, Szűz Mária prépostsági templom, klarissza templom), egy háromhajós térnél már elég szűkös fő- és mel­lékhajókat eredményeznek, mintha „nagy forma" jelenne meg „kicsiben". Különleges viszont a mellékszentélyek alaprajzi formája, a sokszögzárású belsőt övező négyzetes külső talán a mellékszentélyeken emelt kisebb tor­nyokra utal. Az új templom kiépítésével párhuzamosan a koráb­bi templomot és kolostort is átalakítják, megna­gyobbítják. A korábbi templom hajóját elbontva, az egykori hajó keleti negyedénél és a déli oldalon fa­lakkal elrekesztve folyosókat képeznek ki, a hajó maradék része udvarként szolgál. A korábbi temp­lomszentélyt alapjaitól kezdve újjéépítik, a keleti végén a nyolcszög négy oldalával záródó formával. A kolostori részen a korábbi kerengőt, az északi és nyugati kolostori szárnyakat elbontják, majd je­lentősen megnagyobbítva építik fel újra. A keleti szárny is átalakul, a nyugati falat megszüntetik, az egykori kerengőfal köpenyezésével és a keleti fal átépítésével 11 méter belső szélességű traktust hoz­nak létre. Ekkor a korábbi priori(?) kápolna helyén egy új, nagyobb kápolnát emelnek, mely a nyolc­szög öt oldalával záródik, sarkain átlós támpillérek-

Next

/
Thumbnails
Contents