Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)

A Thermae maiores kutatásának története

A Schönvisner által tervezett fürdőfeltárás folytatása nem kevesebb, mint 152 évig, 1930-ig váratott magára. A III. ker. Flórián téri kocsiút rendezése kapcsán a főváros újabb ásatásokat rendelt el a területen. Az ásatást Nagy Lajos vezette.

11 Ekkor került felszínre a Schönvisner-terem melletti hidegvizes medence (2. kép 26. sz., 10. kép). 1932ben felépült kétemeletes lakóház pin^eterében konzerválva beépítették mindkét helyiséget Möller István műegyetemi tanár tervei szerint, s így földalatti múzeumként mindenki számára hozzáférhetővé vált.

13 Nagy Lajos 1930-ban folytatott kutatása után ismét eltelt 30 év, amíg újból lehetőség adódott ásatásra. Ezúttal a szomszédos telken - a Flórián tér 5-7. sz. alatt - hatemeletes „Lottó"-ház építését tervezték. A fürdő eddig megismert részleteire tekintettel a Budapesti Történeti Múzeum kikötötte az előzetes régészeti feltárás szükségességét. A feltárás 1960-62 között több hónapos megszakításokkal folyt, részben az építkezéssel párhuzamosan is.

14 Ekkor került felszínre a palaestra (2. kép 2. sz.) keleti zárófala az exedrával (11. kép), a keleti apodyterium (2. kép 12. sz.) és a keleti latrina (2. kép 13. sz.). Az ásatás befejezése után, a jelentős eredményekre tekintettel sikerült elérni, hogy az épület már elkészült tervét az alagsori résznél áttervezzék. Az új tervek példamutató megoldást adtak. A hatemeletes ház déli traktusát hat vasbeton oszlop tartja és így vált szabad terület a romok számára. Az apodyterium (2. kép 12. sz.) keleti fala mellett kis lapidariumot rendeztünk be. IC A lakóház udvarán a konzervált falak zöld pázsitos felületek között jelentek meg. A bemutatás terveit Pfannl Egon építészmérnök készítette el. Az építkezés kapcsán az 1932-ben kialakított múzeumi részeket is tatarozták. Gondot okozott a 26. sz. és 35. sz. helyiségek állandó nedvessége, melyet a ház szigetelésének hiánya okozott. Ennek megszüntetését csak részben oldották meg centrifugálventillátor-szerkezet beépítésével. A Schönvisner-helyiség (2. kép 35. sz.) eredeti mozaikpadozatának két kis részletét sértetlenül megőrizték a századok. A római kori téglakiegészítés viszont erőteljesen repedezett, kitöredezett. A hiányzó részeket habarcsba ágyazott nagy méretű Duna-kaviccsal egészítették ki (12. kép). Ugyanilyen padozatkiegészítés készült a latrina (2. kép 13. sz.) keleti oldalán húzódó észak-dél irányú, kőburkolatú folyosó hiányzó részeinél is. A terem apsisánál 80 cm x 120 cm-es részt felbontottunk a padozatból, a járószintbe vasrácsot helyeztünk. Alsó rejtett világítás segítségével eredeti állapotában mutatjuk be a hypocaustum tér sértetlenül felszínre került részletét. A fürdő negyedik s most már mintegy 90 %-ban teljesnek mondható feltárására az Árpád-híd korszerűsítése kapcsán került sor. A 70-es évek közepén határozták el az elkészült M-l l-es út bekötését az Árpád-hídi csomópont hálózatába, felülés aluljárók építését és magának a hídnak a bővítését. A terv célul tűzte ki a fürdő helyszíni bemutatását, amennyiben arra érdemes részletek kerülnének felszínre. A készülő tervekhez régészeti adatszolgáltatásra volt szükség, mégpedig minél többre és részletesebbre. Ennek megvalósítása korántsem volt egyszerű feladat. A szóba jöhető kutatási területek ugyanis foglaltak voltak, elsősorban a Szentendrei út élő forgalma tette lehetetlenné a már felszínen levő és ismert részletekhez közvetlenül kapcsolódó kutatást, másrészt az időközben felépült Flórián áruház keleti oldala melletti parkosított, hasított kőlapokkal gondosan burkolt előtér is hozzáférhetetlen volt. 1977-ben egy hónapig, 1979-ben

16 pedig öt hónapig kutathattunk a területen mindössze három - 16 m x 24 m, 21 m x 24 m, és 24 m x 26 m-es - szelvényen belül (13. kép). Ennek ellenére a leletmentés jellegű feltárás mégis sok új és örömmel regisztrálható meglepetést hozott. Elsősorban azt, hogy a fürdő keleti megismert határától a nyugati helyiségek sora messze átnyúlik a Szentendrei út nyugati oldalára s folytatódik az Áruház keleti oldala irányában, összesen mintegy 100 m szélességben. Az említett nehézségek miatt azonban összefüggő részleteket nem tudtunk a tervezők rendelkezésére bocsátani, csak képzeletbeli kiegészítésekkel jelöltük meg az épület valószínűsíthető nagyságát és termeinek helyét. Az elkészült felül- és aluljáró tervei maximálisan igyekeztek figyelembe venni a római kori fürdő, a vázlat szerint már megismert és még várható romjait. 1 n 1981 májusában megindult az építkezés. Első munkafázisként a terület felső egy méteres rétegét távolították el földgépekkel és próbacölöpöket fúrtak. A gépek gyalulta földsávokban mindenütt előtűntek a fürdő helyiségeinek falai (14. kép). S ekkor kezdődött a közel négy és fél évig tartó igen kemény, megszakítás nélküli régészeti szimultán munka az építőkkel. Nem kevesebb, mint 45 vállalat ötezer munkása dolgozott a helyszínen, számos, munkájukat segítő és gyorsító - a régészeti feltárást sokszor nehezítő - munkagépekkel. Részünkről 20-25 fős, a földmunkához kiválóan értő bányászbrigádból alakult ásatócsoporttal folyt a kutatás ott, ahol a földkitermelés szünetei lehetővé tették, vagy a gépek tövében, majd elvonulásuk után a szabaddá vált területeken. A nehézségek mellé szerencsésen sok megértés és őszinte segíteni akarás is társult, olyan mértékig ameddig a nagy beruházási program megvalósulása azt lehetővé tette.