Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
Aquincum Pannónia gyógyhelye
Az Országház környékéről ismerjük a feltehetően kisázsiai műhelyből származó, klasszikus szépségű Hygiaeiat ábrázoló márványfejet. 249 A polgárvárosban került elő Aesculapis márványtorsoja, mely azonban elégett. Ugyancsak a betegségekből felépült és gyógyulást találók mondtak hálaszavakkal köszönetet a gyógyforrásokban lakó és azokat védő Nymphaknak. Bár az ő kultuszuk emlékeinek száma szerényebb az előbb felsorolt istenpárnak állított oltárokénál. Nymphak kiemelt dicséretét olvashatjuk több kövön: „regina undarum Nympha decus nemoris", vagy „Nymphis salutiferis", „Dis et Numinibus Aquarum". 251 Commodus Orpitianus egyenesen a „Nymphis medicis"-nek állítja oltárkövét. 2 Marcus Valerius Karus - Pátyon előkerült - oltárkövén „Nymphis perennibus"-t említ. 253 Antonius Peculiaris pedig nagy anyagi áldozattal; „nymphaeum pec(unia) sua fecit et aquam induxit." Aquincumi orvosok A gyógyító istenségek kiemelt tisztelete jellemzi Aquincumot, hangsúlyozza újabban megjelent tanulmányában Kádár Zoltán. De a hálára kötelező gyógyulások elérésében nagy szerep jutott a város orvosainak is. Eddig két polgári és hat katonaorvos feliratos kövét ismerjük. A katonaorvosokra vonatkozó adatok száma tekintetében Róma és Lambaesis után az előkelő harmadik hely jut számunkra a Birodalom területén, 256 az európai provinciák közül pedig Aquincum első helyen szerepel. Az aquincumi orvosokról más vonatkozásban történt már munkánkban említés. Az alábbiakban összefoglaljuk az adatokat. 1. C. Julius Filetio 258 259 2. Sextus Pompeius Carpus 9/rf) 3. Caius Nundinus Optertullus 4. Ti. Martius 261 5. Aulus Numisius 6. Titus Aurelius Numerius 7. ... Medicus Legionis (Leg. IUI Flavia) 264 8. Marcus Marcellus A felsoroltak közül kettő távoli provinciákból érkezett hozzánk Caius Julius Filetio Afrikából származik, míg Sextus Pompeius Carpus a provinciákbéli orvosi iskolák leghíresebbjének székhelyén Antiochiában született. Vannak közöttük kifejezetten katonaorvosok, ilyen Caius Nundinius Optertullus, vagy Tiberius Martius. Utóbbinál a felirat kiemelten hivatkozik „castrensis medicus" voltára, irodalmi utalásból ismerjük Aulus Numisiust, aki Antonius Pius császár idejében élt és aki katonai orvosi szolgálati ideje alatt mindennemű polgári teherviseléstől mentes volt. 266 Titus Aurelius Numerius a legio XXII. Primigeniaban teljesített szolgálatot és Aquincumban a polgárvárosi Aranyhegyi patakmenti temetőben temették el. 267 Elveszett az a feliratos kőtöredék, melyen csak az orvos megjelölés szerepel, aki a legio IV. Flaviaban szolgált. 268 Ugyancsak egy elveszett kő feljegyzett szövegéből tudjuk, hogy Marcus Marcellus orvos állított fogadalmi oltárt Aesculapiusnak és Hygieianak. 69 Lényegében a 9. és 10. orvos-emléknek tekinthetjük az Aranyhegyi patak menti temető két sírjából - a 86. és 216. sz. sírokból - felszínre került orvosi műszereket, amelyek minden valószínűség szerint az elhunyt orvosok felszereléséhez tartozhattak. A valetudinarium A katonai kórházat a korábbi kutatás a III. ker. Miklós utca helyén határozta meg. Az utóbbi évek feltárásai során azonban olyan eredmény született, mely szerint a feltételezett kórház, hosszú válaszfalakkal 272 épült, ún. „Längsmauer-Typ"-nak nevezhető horreum volt. Az új elképzelés szerint a kórház a praetenturában, a fürdő közvetlen közelében állhatott. 273 Ezt a kérdést további ásatások döntik majd el. Mi most felsoroljuk azokat az emlékeket, amelyek közvetlen utalásokat tartalmaznak a valetudinariumra vonatkozóan. 1. T. Martius a tábor kórházának név szerint is ismert orvosa. 274 2. „Genio v(aletudinarii)"-nak készült tábla, mely másodlagos elhelyezéssel volt a Hajógyár-szigeten, és amelynek szövege szerint a felépített szentélyt, gyógyulása után hálából készíttethette Aurelius, Haberiing feltételezése szerint. 275
