Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
Lambaesis, Odessos, Leptis Magna, Augusta Treverorum és az aquincumi Thermae maiores
Odessos thennája A várnai Odessosban nemrég tárták fel az i. sz. II. század első felére datálható thermat. A fürdőtermek az észak-déli tengelyhez csatlakoznak szimmetrikusan. Északon két hatalmas bejárat vezet egy kisebb előtérbe, ahonnan lépcsőkön keresztül közelíthető meg az ugyancsak nagy bejárati kapuval épült palaestra (85. kép). A palaestra hosszan elnyúló, belső támpilléres csarnokához két párhuzamos, kelet-nyugati fallal kettéosztott frigidarium termei épültek, melyeket két oldalon az apodyteriumok fognak közre. Ehhez a traktushoz kapcsolódik a négy tepidarium, mindegyikben egy-egy medencével, majd az épület centrumába épült caldariumának apsis végződésű terme zárja az épület déli frontját. Az apsishoz építették a praefurniumot. Az épületet három oldalról nyugaton, északon és keleten galéria veszi körül. 73 Leptis Magna thermája A római birodalom egyik legjobb állapotban megmaradt fürdőtelepe a Leptis Magnaban az i. sz. 126-127ben épült therma. Később Commodus, majd Septimius Severus alatt bővítették (86. kép). Palaestra nélkül az épület magja 105 m x 87 m. A palaestra két végénél félköríves záródású csarnok. Az északi oldalán két négyszögletes exedra fülkékkel és belső oszlopsorral. Szemben a palaestra déli oldalához épültek a therma helyiségei, a tengelye nyugatra tolva. Északon a hidegvizes traktus, majd a tepidariumok, délen apsis végződésű caldarium messze előreugró architektúrája zárta a helyiségek sorát. A palaestra déli porticusához kapcsolódik a natatio, nyitott nagy úszómedencével. Két oldalán két-két szimmetrikusan, egymás tükörképeként épült helyiség. Számos helyiségnek az eredeti rendeltetését nem lehetett megállapítani. Egyesek massage célját szolgálták, mások összejöveteli helyek voltak, megint mások egyszerűen várakozó lehetőséget biztosítottak; a natatio két oldalára épült foricae, márványülőkékkel. 174 Augusta Treverorum. Barbara therma Trier közelében fekvő egykori kolostorról kapta nevét a Barbara therma (87. kép). A fennmaradt alapfalak hatalmas fürdőtelep egykori létezéséről tanúskodnak, mely az i. sz. II. századának páratlan méretű épületkomplexumai. 175 Nagyságát csak Traianus thermája múlta felül. 176 Alaprajzi formája emlékeztet a császári thermákra, némi módosítással. Északon épült palaestrája után szimmetrikusan az északdéli tengely két oldalán sorakoznak a fürdő helyiségei: frigidarium, tepidarium és caldarium. Az épület átlós tengelyébe épült a nagyméretű frigidarium, majd keresztalakban a tepidarium és délnyugatra kinyúlik az épület tömbjéből az öt alveust befogadó caldarium. Ez a formai megoldás Leptis Magna forró fürdőit idézi. Sajátos - itt egyedül észlelt építészeti megoldás - hogy a forróvizes és forrólevegőjű szárny közé építették az épületnek, ebben a traktusában, mintegy 2/3-át elfoglaló tepidariumok sorát. LAMBAESIS, ODESSOS, LEPTIS MAGNA, AUGUSTA TREVERORUM (Barbara therma) ÉS AZ AQUINCUMI THERMAE MAIORES Az előzőkben bemutatott fürdő-alaprajzok mindegyike őriz az aquincumi Thermae maioreshez hasonlítható építészeti részletet, de leginkább Lambaesis, Odessos, Leptis Magna és Augusta Treverorum (Barbara therma). 1. Lambaesis thermájának fürdőtermei a szimmetriatengely két oldalán, szabályos elosztásban sorakoznak, melyeket északon egy négyzetes alaprajzú palaestra, falhoz simuló oszlopokkal konstruált architektúrája zár. A kompozíció rendszere az aquincumi Thermae maioreszével közeli rokonságot mutat. 2. Az utóbbi évtizedekben került felszínre a várnai Odessos thermája. A helyiségek szimmetrikusan kapcsolódnak egy középtengelyhez. A központi két nagy frigidarium és az attól keletre és nyugatra épült apodyteriumok északi oldalához ízül a hosszan elnyúló, belső támpillérekkel épült palaestra. A déli caldarium a szokásos apsis formában zárja az épülettömböt. A termek elrendezése és főként a palaestra formája sok egyezést mutat az aquincumi Thermae maiores-szel.
