Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
A Thermae maiores helyiségeinek leírása
A tornacsarnok délkeleti sarkában 1,50 m x 1,50 m-es lépcsőalap tört kövekből habarcsba rakott sorai maradtak meg. A palaestra déli falába több kaput nyitottak, melyek bejutást biztosítottak a fürdő termeibe. Ezekből a nyílásokból hármat tártunk fel, melyek különböző méretűek. A tengelybe vágott nyílás 3 m x 2,50 m, ettől 9 m-re keletre és nyugatra megtalált küszöbnyomok 2,20 m x 2,60 m méretűek. A palaestra megmaradt falmagassága Af 105,32 m és Af 103,98 m között váltakozik, igen jó masszív megtartásban. A palaestra nyugati falát teljes hosszúságában feltártuk (18. kép). Ez a rész is igen jó állapotban maradt fenn, kivéve a délnyugati sarkot, ahol a falat kiszedték, újkori kút építésekor. A fal szélessége itt csak 2,10 m. Alapozása Af 101,31 m. Az északi fal végétől délre 7,50 m-re levő bejárat nagyméretű, kőlapokkal burkolt küszöbének töredékes részletét találtuk 2,50 m x 2,50 m-es kialakításban. A küszöbön Attist ábrázoló torso feküdt, mely eredetileg sírkőrelief lehetett s hátsó oldalát domborúra faragták át (95. kép). A gyakorló térben a sarkoktól 2,80 m-re 1,80 x 1,80 m-es bázisokat építettek. A feltehetően szimmetrikusan elhelyezett négy bázisból, csak kettőt a délnyugatit és a délkeletit sikerült feltárni, a két északihoz nem fértünk hozzá, kutatási lehetőség hiányában. A bázisok alapozása Af 101,33 m, a megmaradt magasság 2,20 m. A palaestra tengelyvonalában, a gyakorlótérben egy 3 m széles bázist sikerült részben feltárni (19. kép), kettőnek nyomát korábbi leletmentés során észlelték, de feltárni és pontosan dokumentálni nem lehetett. 20 A palaestra északi falából csak mintegy 20 m hosszú szakaszt tudtunk feltárni, ahol a déli fallal azonos támpilléres részleteket találtunk. A palaestra konzerválása, rekonstrukciója és visszatemetett részei Az egész csarnokot az új hídfeljáró tartószerkezetének vasbeton fala kelet-nyugati irányban kettévágja. Az északi falat, valamint a feltárt porticus részletét visszatemettük. Ezen a helyen a kivitelezőnek nem volt semmiféle földmunkája, tehát a falak szerencsére érintetlenül maradtak az újból ráterülő földtakaró alatt. A déli faltól északi irányban 8 m széles folyosót alakítottak ki, mely az aluljáró közlekedőrendszerének kelet-nyugati átvezető szárnya. Ennek a modern „folyosónak" a déli fala maga az eredeti palaestrafal. Ez nyugati irányban addig eredeti, amíg az észak-déli irányú felvezető híd tartószerkezetének építéséhez az alapozás készült (keletről nyugat fele 52 m), s melynek során a fal egy szakaszát kiszedték. Itt rekonstrukció készült. A hiányzó mészkő lábazatot műkőből pótolták. A „Palaestra-aluljáró" északi vasbeton falát téglaszínűre vakolták. A falakon nagyméretű üvegfalú tablókon főleg a palaestra-élettel kapcsolatos mozaik ábrázolásokat mutatunk be. A palaestra keleti végétől 25 m-re nyugati irányban rámpa készült. Ennek a levezető útrészletnek két oldalfalára utólag beépített durva mészkő burkolat jelzi a palaestra északi falának helyét, amelyet ezen a ponton is megtaláltunk kiváló állapotban, de éppen a szükséges rámpa kialakítása miatt fenntartására nem volt mód. A palaestra megismert alaprajza és részleteinek méretei miatt, arra kell gondolnunk, hogy a Thermae maioresnek 99 ez az épületrésze nem egyszerű palaestra volt, hanem basilica thermarum, „nagyméretű oszlopos térség", mely a sportolási lehetőségen kívül különböző alkalmakkor biztosította a katonai parádék megrendezését is. A fürdő termeinek rekonstrukcióinál az egyik problematikus részlet a palaestra egykori valóságos konstrukcióját leginkább követő megjelenítés. Nem tudjuk, hogy a két hosszanti oldalon feltárt és a falhoz simuló pilléreknek a gyakorlótéren belül volt-e megfelelője, mellyel fedett oszlopcsarnokot képezhettek? Sajnos ugyanis a kivitelezési munkák ezen a területen az átlagosnál is gyorsabb ütemben zajlottak, nem hagyva lehetőséget a régészeti ásatásra, a falak részbeni feltárásán kívül. Ugyancsak kérdéses a belső tér négy sarkához közel épített 1,80 m-es tömbök szerepe (15. kép). A bázisnak ható építményeknél felmerült a gondolat, hogy talán lépcsőfeljárók magjai lehettek. A nézők lelátó helyét a nyugati oldalra építhették - Hajnóczi Gyula rekonstrukciós terve szerint - ahol feltűnő módon a zárófalhoz nem kapcsoltak belső támpilléreket. Ezt indokolná az is, hogy innen nemcsak kiválóan áttekinthető az egész küzdőtér, hanem a feltehetően dekoratív architektúrával hangsúlyosan kiemelt keleti exedrás lezárás ugyancsak innen érvényesült a legjobban (3. kép). Alaprajzunkon 3-6. és 8. sz. helyiségek feltehetően nem a közfürdő használói számára készültek, hanem talán a katonai parancsnok magánfürdőjének traktusa lehetett, melyet későbbi átalakítások alkalmával építettek a fürdőhöz. 23 A 3-5. sz. helyiségek északról dél fele sorakoztak egymás után. A három terem nagyobbik, nyugatra eső részét korábbi leletmentés kapcsán dokumentálták, 24 melyek azonban elpusztultak a „Flórián-áruház" építkezésekor. Nem volt szerencsésebb helyzetünk az 1981-ben megtalált keleti folytatásokkal sem, mert ezek viszont a közlekedő tér nyugati szakaszának észak-déli leágazásához épült aluljáró létesítésekor semmisültek meg.
