Gál Éva: A Budapesti Történeti Múzeum Várostörténeti Osztályának kéziratos térképei, Katalógus (Monumenta Historica Budapestinensia 6. kötet Budapest, 1989)
Katalógus(l-61. szám)
Molae, téglás háza, diversorium, granarium,Itató, Marhajárás, Kaludjerskipótok, Vineae, Káposztáskert, Pomazke Nyive, Agri exstirpaturae, Canabetum, PodPreszlics, Prata urbarialia, Prata communitatis, Agri urbariales (ezen belül főként szerb dűlőnevek). Hegynevek: Szveti Kamenetz, Manatovetz, Csót, Csomboli hegy, Kenyeres hegy. A határos községek - Békásmegyer, Űröm, (Piüsßorosjenö, Csobánka, Pomáz - nevét a határvonal megfelelő helyén felirat jelöli. A bal alsó sarokban későbbi földmérői feljegyzés a helység területi adatairól: Cuius generalis calculus est in Orgyiis Quadratis 4640976, in jugeris a 1200 D-is 3867 576/1200 adihventus Anno 1805 per Samuelem Doleschall I/m/l/y/ti Dominii Pomáz /ur(atum) Od(inarium) Gco(metram). 4. Színezett tollrajz. Vonalas keret A címfelirat copfstílusú kartusban. Méret 46,5x64 cm. Irányrózsa, Észak-északkeleti tájolás. Méretarány: 600 org. Vien. = 81 mm (kb. 1: 14 000). Átlós aránymérték. 5. Ltsz. K.79.6.1. Vétel a Wattay család leszármazottaitól. 6. Irodalom: Hrenkó, 1980.120. Megjegyzés: Az egyik dűlő, a Dunapart közelében jelölt Bóvár a köznyelvben Bolhavárnak nevezett római őrtoronyromról (amelynek maradványai még a közelmúltban is láthatók voltak) kapta nevét 20. 1. A budai Vár és a Víziváros egy részének helyszínrajza. Keltezés nélkül [1777 és 1784 között]. Ekeit Xavér. 2. Plan Von einem Theil der Festung Ofen nebst Glacis, allwo der Weeg, so von Wasserthor ober dem Proviant gegen die Brucken gefähret, zu sehen ist. Xav. Ekert. 3. A mai Dísztér keleti házsorától és a mai Várszínháztól a Dunapartig terjedő terület északon a mai Corvin térig, délen nagyjából a mai Öntőház utca közepéig bezárólag. A várfalon belüli terület részletes alaprajzban (telekhatárok, épület- és kertalaprajzok), a vízivárosi részen csak a Fő utcai kapucinus templomot és kolostort, valamint az élelemraktárat (Provianthaus) mutatja a lap részletes alaprajzban, az ún. polgári épületeket (Civil Gebäude) csak összevont alaprajzban (utcahálózat, háztömbök). Figyelemre méltó a Vízikapu, továbbá a mai Fő utca 3. sz. helyén volt vízkiemelő alaprajza. A helyszínrajz a lap bal alsó harmadán olvasható német nyelvű jelmagyarázatból kitetszően a várbeli utak javításához készült: eszerint a Vízikaputól levezető három út közül csak az/jelű, még a törökök idején kikövezett régi út szorult javításra; az e jelű igen meredek út (a mai Jégverem u. vonalában) kövezetlen volt, s inkább csak gyalogösvényül szolgált; a d jelű kocsiút a Vízikaputól elindulva észak-északkeleti irányban vitt le a Vízivárosba. 4. Színezett tollrajz. Méret 31,5x39,6 cm. Égtájjelzés nélkül. Délnyugati tájolás. Méretarány: 130 W.K1. - 146 mm (kb. 1:1688). Átlós aránymérték. 5. Ltsz. 425. Átadta a Fővárosi Mérnöki Hivatal, 1899-ben. 6. Irodalom: Gál, 1981. (12). Megjegyzés: A datáláshoz az nyújt támpontot, hogy a helyszínrajzon már látható az 1777-ben felépült kapucinus templom és kolostor alaprajza, másfelől viszont az 1784-ben színházzá átalakított várbeli karmelita templom és kolostor még eredeti vallási rendeltetése szerint szerepel rajta. 21. 1. Pest város egész területének térképe. Keltezés nélkül [1785 k.] Ballá Antal. 2. Mappa universalis territorii Liberóé Regiaeque ac una Emporialis Civitatis Pesth, quae cubitum Civitatis una cum suburbiis generaliter, appertinentias exteriores vero videlicet vineas, agros, prata individualiter, pascuum porro commune, tractus sabulosos, fontes, stagna, insulas, vias in Usque erectos pontes et c(etera), cum omnium commetaneorum terrenarum, marginibus summa exactitudine repraesentat. Studio et opera AntoniiBalla. 3. Az egész pesti bel- és külterület térképe, a városhatár és a határjelek (részben határkövek) helyének feltüntetésével.
