Gál Éva: A Budapesti Történeti Múzeum Várostörténeti Osztályának kéziratos térképei, Katalógus (Monumenta Historica Budapestinensia 6. kötet Budapest, 1989)

Katalógus(l-61. szám)

1. 1. Buda ostromának helyszínrajza. 1686. Szerző nélkül. 2. Cím nélkül. 3. A budai Vár erődítményeinek, az ostromló csapatok hadállásainak, ütegeinek, vívó-, közelítő -árkainak és egyéb ostromműveinek helyszínrajza, az 1686. június 22-július 5. közötti támadások idején, kb. a mai Zsigmond tértől a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedő területen. A térkép a pesti oldalon a Duna bal partjának keskeny sávját foglalja magában, a budai oldalon a Rózsadomb, Martinovics-hegy, Nap-hegy, Gellért-hegy vonalaig terjed. A hegyrajz árnyékolással történt. A Várat, a Vízivárost és Pestet csak városfal jelöli. Néhány külterületi épület (a budai fürdők, a lőpormalom, a tabáni mosé, a Gellért-hegyi Blockhaus, azaz ágyúház) alaprajzban. A Dunán az egykori török hajóhíd maradványai. A Vártól északra és nyugatra török temetők. Kb. a mai Keleti Károly u. és Kisrókus u. közt mocsár. A keresztény csapatok hadállásait fegyvernemenként eltérő színezésű négyszögek jelzik, feltüntetve az egyes szakaszok parancsnokának nevét, esetenként a létszámot is, az ütegeknél pedig az ágyúk, illetve mozsarak számát. Az A-T betűjelek és 1-12 számjelek bal alsó sarokban elhelyezett német nyelvű magyarázatából kiviláglik, hogy a helyszínrajz a Lotharingiai Károly vezette seregek június 22-július 2. közötti támadásait, továbbá a bajor és a szász választófejedelem csapatainak június 25-július 5. közötti támadásait ábrázolja. A bal felső sarokban a jelmagyarázatéval azonos kézírással: 63, a jobb szélen későbbi írással: No. 53. 4. Színezett tollrajz. Vonalas keret. Méret: 30x41 cm. Égtájjelzés nélkül. Keleti tájolás. A méretarányt nem jelöli. 5. Ltsz. 16673. Vétel Ranschburg Gusztáv budapesti könyvkereskedésétől, 1934-ben. 6. A lap minden valószínűség szerint eredetileg a bécsi Haditanácshoz küldött jelentés melléklete volt, amelyet a helyszínen rajzoltak meg. E részjelentéseket, mellékleteikkel együtt, időközben kiselejtezték a bécsi Hadilevéltárból, s így kerülhetett ez a lap - miként a következő, 2. szám alatt ismertetett helyszínrajz is - a műkereskedelembe. E felvetést alátámasztja, hogy a bécsi Hadilevéltárban őrzött, H.III.c. 150 jelzetű térkép, amely Buda 1686-os ostromának és elfoglalásának hadműveleteit összesítve ábrázolja, ezeknek a helyszíni felvételeknek, s néhány más, azóta elkallódott, vagy lappangó eredeti felvételnek egybemásolásából készült. 2. 1. Buda ostromának helyszínrajza. 1686. Szerző nélkül. 2. Cím nélkül. A jelmagyarázatba foglalva: Aß. Also sind die Attaquen den 17127. July wie der glückliche general Sturm geschähe, gewesen, 1686. 3. A budai Vár erő dítményeinek, az ostromló keresztény csapatok hadállásainak, vívó- és közelítő -árkainak, ütegeinek és egyéb ostromműveinek helyszínrajza az 1686. július 17-27. közti támadások idején, az Óbudai-sziget déli végétől a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedő területen, keleten a Duna bal partjának Pestet magában foglaló keskeny sávjáig, nyugaton a Várhegyet félkörben övező dombokig (Rózsadomb, Martinovics-hegy, Nap-hegy, Gellérthegy). Hegyábrázolás árnyalással, vízrajz színezéssel. Kb. a mai Keleti Károly u. és Kisrókus u. közt mocsár. A Vártól nyugatra és északra török temetők. A Várat, a Vízivárost és Pestet a térkép csak városfallal jelöli. Feltünteti az ostromló seregek által a Margit-szigetnél és a Csepel-szigetnél épített hajóhidat, továbbá a törökök akkor már elbontott hajóhídjának parti részeit kb. a mai