H. Gyürky Katalin: Az üveg (Monumenta Historica Budapestinensia 5. kötet Budapest, 1989)

Előszó

b) változat: nyak és test, formára egyezik az a) változattal. A testen nincsenek gerezdek, a szájnak nincs tölcsérszerű kiszélesedése, csak peremgyűrűje. Lelőhely: Leírás: Leltárszám: Megjegyzés: 1. B. I. Tárnok u. 9-11. Nyak, váll, sötétzöld 81.405 XVIII/2.kép Jegyzetek: 1. Hejdová-Nechvátal 1970, 84. - U.a. 1967, 433. 2. Chambon 1955, 55, Pl. I. a-b. 3. Zolnay László feltárása. Publikálása előkészületben a BpR készülő XXV. kötetében. XII. PALACK (XIX. tábla, 1-6. kép) 10. típus Körte alakú palack szűk és rövid nyakkal és tölcséres szájjal. A válltól lefelé elcsavarodó, plasztikus rovátkák borítják a testet. Színes üvegből készültek: kék, világoskék, kékeszöld, zöld. Átlátszó és világos árnyalatok. Anyaguk romlékony. Többnyire erősen oxidált állapotban kerülnek elő. A test keresztmetszete általában kör alakú és csak egyetlen esetben (17. sz.) lapított, kulacsszerű. Egy darab sem került elő fenékkel együtt, ezért a rekonstrukcióknál kétféle megoldást javasoltunk. Az egyik talpszegély nélküli, a másik egy talpszegéllyel rendelkező fenék. Ugyanis hasonló színárnyalatú üvegből került elő ilyen fenék olyan lelőhelyről, ahonnan több palack felső része is származik. Ábránkon (XIX. tábla, 3. kép) két színben megegyező töredéket ábrázoltunk együtt annak ellenére, hogy összetartozásuk nem bizonyított. A korhatározást leginkább a 16. számú töredék teszi lehetővé. Publikálója: Höllriegl József

1 leírta, hogy Mátyás király (és II. Ulászló) Buda-Nyéken épült vadászkastélyának alapozásába építőáldozatként volt befalazva.

2 Budán több helyen is, azon kívül más magyarországi városokban is kerültek elő példányai. Teljesen egyezőt külföldről nem ismerünk. Formailag leginkább egy kölni gyűjteményből publikált 15. századi darab közelíti meg.

3 Tulajdonképpen a legtermészetesebben pipából, fújással előállítható alapforma. Felületi díszítése feltételezi a formát. Hasonló palackok Tirolból ismertek a XVIII-XIX. századból.

4 Lehetségesnek tartjuk, hogy magyarországi hutákban készültek a XVI. század elején. A nyéki kastélyból származó darab vegyvizsgálat után káli-üvegnek bizonyult. Lelőhely: Leírás: Leltárszám: Megjegyzés: 1. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 52.2360 XIX/l.kép 2. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.1. 3. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.2. XIX/2.kép 4. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.3. 5. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.4. 6. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.5. 7. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.6. 8. BP.Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.453.7. 9. BP. Gy.J.P. 3.R. Száj, nyak, váll, test részlete. Kékeszöld. 66.452.1.