Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

174. A Duna pesti partján, a XIII. Turbina utcában, a római erőd területén a Rákos patak töltése mellett igen sok középkori régészeti lelet került elő. Edény- és kályhacsempetöredékek, vasszerszámok és fegyverek. Lelt. sz. : Magyar Nemzeti Múzeum: 16/1878. 3-49. 175. Győrffy Gy., 1973. 311. 176. Kuzsinszky B. , 1937. 95. Chobot F., 1915. 17. 177. Arányi A., 1877. 5. Rómer F., 1876. 25. 178. Gerevich T. , 1938. 31. 179. Arányi A., 1877. 5-6. 180. Czeglédy I.-Koppány T. , 1964. 153. Éri I., 1967. 194. 181. Gárdonyi A., 1936. 85-86. 182. Reiszig E., 1928. 51. 183. V. Mencl a gömörpéterfalvi, a kisbáni, a zsolnai, a zsegnyei, a szászi és az almágyi szentélynégyszöges templomokat okleveles emlitések alapján a XIII. század második negyedébe, illetve a XIII. század közepére keltezte. Mencl V., 1937. 319320. 326. 339. 346-7. 212-214. 318-319. Magyarország legismertebb szentélynégyszöges temploma a vizsolyi református templom Árpád-kori része. A műemléki falkutatást végző Sallai Marianne a rendelkezésre álló okleveles és építészeti adatokat egybevetve a templom épitési idejét legkésőbb a XIII. század elejére keltezte. A templom 1220-ban már állott. A tipus eredetéről szólva kutatásait Összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a XII. század második felében hazánkba települt szászok hozták magukkal hazájuk egyik, legrégibb és legáltalánosabb építészeti formáját, a háromosztásu térből álló, szentélynégyszöges templom típusát. Sallay M., 1957. 16-21. A rákoskeresztúri és más templomok szentélynégyszögeinek konzolos kialakítását is megfigyelhettük, például Magyarraszlavice és Sámot XIII. századi templomaiban. Mencl V., 1937. 345. 312. Irásné Melis K. , 1972. 109-1 10. 184. Dercsényi D. - Zolnay L. , 1956. 22. 185. Irásné Melis K. , 1975. 232. 186. Győrffy Gy., 1970. 198. 187. Szabó I., 1966. 136. 188. Benkő L. , 1966. 142-145. 189. Németh Gy. , 1933. 1 1-12. 190. Benkő L. , 1966. 140. 191. Benkő L. , 1966. 145. 192. Cinkota: XVII. század aves "Turdus pilaris" - fenyőrigó. Felvetették a cseh eredetet, azonban felvetődik, hogy a fenti, Cinkota szó egyáltalában magyar-e? Kniezsa I. , 1955. 810. Gubacs: a magyar nvelv szláv jövevényszavaihoz való tartozása kétes. Kniezsa I. , 1955. 831. Nyir: magyar eredetű helynév, vízparti településre jellemző. Kubinyi A. - Irásné Melis K. , 1974. 51. Soroksár: 87. sz. jegyzet. 193. Gácser I., 1941. 258. Gárdonyi A., 1936. 85-86. Szabó K. , 1881. 557-558. 194. Kniezsa I., 1955. 379-380. 195. Melich J. , 1938. 140. 196. Szabó I. , 1966. 67. 197. Szabó I., 1966. 84: a népesség száma a honfoglaláskorban 400-600 000 fő lehetett, a XIV. század első évtizedeiben 2, 000 000. Ezzel megegyező értékre jut Győrffy Gy. is. Győrffy Gy., 1963. 48-53. Pálóczi Horváth Á. , 1973. 41-67. Müller R. , 1973. 61-68.