Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

II. Településtörténeti összefoglalás

mai tábort ismerjük. Közelében lehetett a város egyik legkorábbi településmagva, amely a későbbi időben, a XIII. században már a középkori város központjává alakult. Nem messze, E-i irányban volt a pesti rév, két partján a révhelyekkel, amelyek szintén jelentős településmagok voltak, a budai oldalit Kispestnek, később a XIII. században Kelenföldnek hivtak. 136 Pest város legkorábbi oklevelei a város gazdasági életével kapcsolatosak. Legnagyobb szerepe a kereskedelemnek volt, a jelentős jövedelmet nyújtó vámok, a rév és a vásár vámja felett a király rendelkezett. Ugyancsak a király rendelkezett a dunai hajózás és a dunai halászat kizárólagos jogának biztosítása felett is. Mindezeket több más jövedelemmel együtt II. Géza 1148-ban az (ó)budai káptalannak adományozta. 137 A királyi birtoklás a város távolabbi körzetében is kimutatható. II. Géza fenti oklevelében utalás történik arra, hogy a Nagysziget—Csepelsziget I. László idejében királyi sziget volt. A zalavári apátság 1019-es hamis, de forrásértékű oklevele elmondja, hogy itt őrzik a királyi ménest, felsorolja az apátság jövedelmei között a királyi ménes szaporulatának tizedét. 1055ben a tihanyi apátság alapitóleveiében felsorolják, hogy a király méneséből 50 csikót adományozott az apátságnak. A csepeli uradalom a XIII. századra erdőispánsági szervezetet nyert. A történeti adatokból felsorolhatjuk a korai város, Pest topográfiai egységeit, amelyek közül a legjelentősebbek és a városi fejlődést nagyban siettető elemek, a révhely és a vásárhely voltak. Feltehetően egymás közelében helyezkedtek el, mindkettőre tágas felhajtóutnak kellett vezetnie. Sem a rév, sem a vásárhely nem alakult a későközépkori város központjává. Ha voltak körülötte, közelében épületek, azok elsősorban a gazdasági tevékenységnek megfelelő alkotások voltak, raktárak, esetleg a kereskedők, révészek lakóházaival, az állatok őrzésére szolgáló karámokkal. A révhelyben a kikötéshez, a beés kirakodáshoz feltétlenül szükség volt valamilyen hidfő épitményre is. A halászok telephelye ugyancsak a Duna partján helyezkedett el. Pest város kora-Árpád-kori lakosságának ipari és mezőgazdasági tevékenységéről keveset tudunk. Különösen az állattenyésztésnek a későbbiek során is nagy jelentősége volt a város életében, határainak megnyirbálása érzékeny veszteséget jelentett, hosszú pereskedésekhez vezetett a város körüli birtokosokkal. A város első lakói a Taksony által idetelepített böszörményeket leszámítva magyarok voltak. A magyaroktól származik a város neve Pest, amely egyébként "a kétségtelenül bolgár eredetű szavak egyike", jelentése megfelel a caninus, fornax, Ofen, kemence szavaknak. 139 Egyes nyelvjárásokban a kemencét ma is pestnek hívják, adataink vannak rá, hogy régen is a pest köznév több nyelvjárásban, esetleg a legtöbb magyar nyelvjárásban köznévi használatú volt. A pest köznevünk a kemencén kivül verem, barlang, hegy, kőszikla értelmű is. A történeti forrásokban sütő, főző, mészégető, téglaégető kemence értelmezéssel is találkozunk, előfordul összetett helynevekben: Mészpest, Kőpest, Büdöspest, stb. !40 Az egyházi szláv-bolgár szláv pest szavunk palota, pap, stb. szavainkkal együtt a honfoglalás után, de még I. István király halála előtt kerültek nyelvünkbe kétnyelvű magyarok, tolmácsok, papok által, nem pedig más népek beolvadásából. 14 1 A város nevének jelentésmagyarázata a város kialakulásának vizsgálatára nem látszik elfogadhatónak, mert felmerült, hogy a természeti adottságokat tükröző Pest helynév a Duna jobb partján alakult ki, valószínűleg a Gellérthegy neve lehetett, mert természeti sajátosságainál fogva itt voltak mészégetők, vagy üregek. Ez elmélet szerint a hegy E-i oldala előtt helyezkedett el a révfő, illetve rév, amely átvitt a Dunán egy "ős-Pest telepből". így a balparti kikötő neve is Pest lett, de később a balparti település hamarább és erősebben fejlődött várossá. 14 2 Jelenleg nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy a pesti rév két oldalán kialakult települések közül melyik volt a korábbi, az első időszakban melyik volt a jelentősebb? Rövidesen kialakultak azonban a két Pest közötti lényeges különbségek, amelyek a két település eltérő településformáját, gazdasági életét kialakították. Kispest életében jelentős alapítás volt Gellért szentté avatása, 1083 után, tiszteletére emelt királyi kápolna, sasadi és budaörsi filiáival. Ez később egyben Kispest plébániatemploma lett. A Gellért kápolna a pesti Boldogasszony templomhoz hasonlóan királyi magánegyház volt, amelyek birtokaikkal együtt közvetlenül az esztergomi érsek alá tartoztak. 14 3 A Gellért kápolna helye is ismeretlen. A révhely két oldalán kialakult kezdeti települések eltérő fejlődése eredményeként a XII. század végére a Duna bal partján kialakult Pest külvárosaival, a Duna jobb partján pedig önálló települések, város-közeli falvak jöttek létre. 144