Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
I. Bevezető
A várostörténeti monográfiákban az Árpád-korról kevés szó esik, különösen a főváros pesti oldalát tárgyaló részekben. Budapest középkori története kimaradt a Szendy Kálmán szerkesztette, 1942-ben megjelent sorozatból is, a II. kötet a honfoglaláskorral zárult. László Gyula a kötetbeli tanulmányában a budapesti régészeti leletek feldolgozásával meghatározta a településrend, szerkezet kialakulásában ható társadalmi és gazdasági tényezők feltárásának szükségszerűségét. 22 Ugyanezeket a leleteket ismertette Nagy Tibor "Budapest Műemlékei" II. kötetében (1962) az egyik bevezető tanulmányban. 23 A sorozat további, a Duna bal partján lévő városrész műemlékeit is bemutató kötete nem készült el. A pesti és a Pest körüli falvak leleteinek, műemlékeinek bemutatása a Dercsényi Dezső szerkesztette "Pest megye műemlékei" köteteiből is kimaradt. 24 1973-ban megjelent Horváth Miklós szerkesztésében a legújabb "Budapest Története" I-II. kötete. Területünk Árpád-kori történetét Győrffy György tárgyalta elsősorban az irott történeti források alapján. 25 p e st város kialakulásának rövid összefoglalását találjuk Kubinyi András Die Anfà'nge Ofens (1972) tanulmányában, eredményeit az okleveles adatok támogatják. 26 Figyelemre méltó Gerevich László A pesti és budai vár c. tanulmánya (1976), amelyben a Belvárosi templom jelenlegi kriptájában lévő római kori falmaradványok revízióját végezte el. Azokat egy cella trichora maradványaiként határozta meg, továbbmenve, a cella trichora keleti félkörivén Pest X. század végi, XI. század eleji, preromán templomának apszis alapozását látja. Az eddig ismert adatok alapján végül is Gerevich arra a meggyőződésre jutott, hogy "a pesti vár azonosítása a római castrummal nem tartható fönn", ezzel szemben "a budai Várhegy déli fokán találjuk meg azokat a korai monumentális és jellegzetes korjegyeket mutató épületrészleteket", amelyek esetleg azonosíthatók kora-Árpád-kori pesti várral. 27 Dolgozatunk célja az, hogy a konkrét régészeti leletekkel, építészeti maradványokkal egyeztessük a legújabb történeti kutatás eredményeit, ahol szükséges elvégezzük a korrekciót. A Rómer-féle "régi Pest" és a Gárdonyi által felvázolt falurendszer sok régészeti adattal gazdagodott, a leletanyag bemutatásával ugy véljük felvethetünk olyan történeti, régészeti és művészettörténeti kérdéseket is, amelyek tárgyalására eddig alig volt lehetőség. Dolgozatunk első részében bemutatjuk a pesti sikság honfoglalás és Árpád-kori leleteit. A lelőkörülményeket a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában elhelyezett jelentésekből foglaltuk össze, a meglévő publikálatlan leletegyüttesekre a gyűjteményi leltáriszámok szerint hivatkoztunk. Ahol erre nem volt lehetőség, vagy épületrészleteket ismertettünk, az ásató legkorábbi publikációját használtuk fel. A II. fejezetben megkíséreltük a településtörténeti kérdések egy részének megválaszolását, a régészeti leletek feldolgozásával bemutattuk az Árpád-kori város és a körzetébe tartozó falvak kialakulásának és 1241-ig való fejlődésének főbb jellemvonásait. A régészeti leletek értékelését egybevetettük a helynevek értelmezésével, a nyelvészeti kutatás legújabb területünkre vonatkozó eredményeivel. A forrásanyag harmadik jelentős csoportja az Írásban fennmaradt történeti adatok néhol megerősítik és kiegészítik azt a homályos képet, amelyet a pesti sikság Árpád-kori településtörténetéről ez ideig megismertünk. Feltétlenül szükséges folytatni a terület régészeti kutatását, a konkrét tárgyi emlékek, településtörténeti jelenségek feltárását. Ezen az uton igen sok uj adatot nyerhetünk, amelyek összevetve a társtudományok eredményeivel, egyre inkább lehetővé teszik a pesti sikság középkori településtörténetének szélesebb körű kutatását.
