Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

152. Lux K., 1933. 27-29. 153. Nagy T., 1950. 360. 154. Bertalan V., 1945. (középkori falak) 475-478. 155. A régészeti metszetben a tüzelőteret jelző faszenes csikók között a belső tér padlójának felujitásából származó agyagcsikok vannak, ezek legalább 3-4 átalakítást, felújítást jelentenek. Az egyes periódusok időtartamának meghatározása elég nehéz, de a jelenségek alapján fel kell tételeznünk, hogy a kemence több évtizedig működött. 156. A leletmentés eredményeiből nem derült ki, hogyan alakították át a kemencéhez tartozó kőfalak egy részét, nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a későbbi középkori szintek és falak milyen kapcsolatban voltak egymással. 157. Az épületegyüttes maradványait világi épületből származóknak véljük, mert a torony helyzete a körülötte lévő falakhoz viszonyítva kizárja a templomtorony lehetőségét. Feltétlenül alapos kutatásra lenne szükség ezen a környéken, mert az egész középkorban jelentős épületről van szó, amely a középkori városkép és főtér egyik jellegzetessége volt. 158. Nagy L., 1946. 44-45. 55-56. képek. 159. Bertalan V. , 1945. 477-478. 7. kép. 160. Bonis É., 1950. 389-399. Nemeskéri J. , 1950. 401-415. 161. Nagy L., 1946. 45. 162. Győrffy Gy. , 1973. 283. 156. kép. 163. A tatárjárást követő időszak emlékei közé tartoznak a Curia utcai edények, az egyik XIII. századi nagyobb fazékon jól felismerhetők a késő Árpád-kori kerámiamüvesség technikai jegyei. Holl I., 1956 I. 14. kép. Ugyancsak ebből az időszakból származik a Martinelli tér 7. sz. (Szervita templom és rendház) területén előkerült leletek egy része is. Höllrigl J. , 1930. 157-158. 100. kép 2. 164. A városfalon kivüli leletegyüttesek közül a Vármegyeház utca 7. szám alatti a legjelentősebb. Holl I., 1956. 1. 10. kép. A Bástya utcában Garády Sándor feltárásából került elő néhány darab. Garády S. , 1943. II. 430. 165. KubinyiA., 1973. II. 217-221. 166. KubinyiA., 1972. 32. Anjou-kori okmánytár II. 620-622. 167. Az első német és olasz telepesek Péter uralkodása idején érkeztek a mai Budapest térségébe. A legkorábbi németek a szőlőmüveléshez is értettek, tőlük származik egyébként a Duna jobb partján lévő Kispest, Kelenföld neve. Győrffy Gy. , 1973. 268. A XIII. század elején ujabb német telepítésre került sor, ez a pesti, és Pest körzeti német lakosság a tatárjárást megelőző időszakra már éles etnikai és társadalmi tagozódást mutatott. Egy 1240-ben keletkezett oklevél határozottan megkülönbözteti a nagypesti németeket és a kispesti, azaz kelenföldi szászokat. Győrffy Gy. , 1973. 272. 168. Czeglédy K. , 1970. 254-259. 169. A pesti böszörmények Győrffy feltételezése szerint a Március 15. téri római tábort kapták várként Taksonytól. Ezt a várukat a XIII. század elején, a tatárjárás előtt átadták volna a német telepeseknek, s ők maguk uj helyre, Ujbécs területére telepedtek volna, a mai Bécsi utca, Kristóf tér környékére. "Ennek szomszédságában volt ugyanis a pogányok temetője, a pogány elnevezést pedig a XIII. században használták a mohamedánokra." Győrffy Gy. , 1973. 260. 170. Győrffy Gy. , 1973. 275. 171. Gárdonyi A., 1936. 99. 172. Középkori kerámiatöredékeket, fémtárgyakat és különböző fegyvereket gyűjtötteköszsze 1888-ban, az Országház építésénél. Hampel J., 1888. 177. 173. Gárdonyi A., 1936. 44-45.