Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

"a középkor korai századaiban a törzsi helyneves településeken bizonyosan nem katonáskodó elemek éltek, hanem ugyanolyan termelőmunkát folytató s a feudalizmus kialakulásával ugyanolyan szolgáltatásokra kötelezett népek, mint általában a magyarországi agrárfalvakban. Lakóik békés pásztorok, később földművesek voltak. " Kristó Gy., 1977. 216. 112. Győrffy Gy., 19 73. 256. A fejedelmi (királyi) szolgálónépek a fejedelmi, majd a királyi hatalom gazdasági bázisát jelentették. A foglalkozást jelentő helynevek és ezek földrajzi megoszlása hiven tükrözi "az első benépesülés, az első birtokszervezés, az uralmi és függési viszonyok" megjelenését. "A foglalkozás névvel jelölt települések és az Árpád-kori hercegek nevét fenntartó helységek együttes vizsgálata arra mutatott rá, hogy az uralmi és függési viszonyok ezt a kezdetleges módját fejedelmeink és hercegeink a X. század első évtizedétől, talán már a honfoglalástól kezdve alkalmazták. " Heckenast G., 1970. 86. 51. Ujabb szempontok szerint Kristó Gyula dolgozta fel a népnevekből és a foglalkozásnévből alakult helyneveket. Kristó Gy., 1976. 58-84. 113. Szabó I., 1966. 34-35. A megtelepült lakosság életmódjának alakulását befolyásolta a IX-X. századi társadalom két fő gazdálkodási ágának, az állattenyésztésnek és a földmüvelésnek a fejlődése. Barta Antal szerint a magyaroknál a földmüvelés kezdetei a VIII. században jelentek meg, a szarvasmarha és a juhtenyésztés rohamos fejlődése következtében. Ekkor a fejlett, nomád állattenyésztő gazdálkodás kiegészült az ekés földmüveléssel. A szántóföldi termelés a téli szállások területén folyt, ahol a művelési ágak is kialakulhattak. A IX-X. században ez a folyamat kiszélesedett. Ezt bizonyítják, hogy a X. századi sírokban földmüvelésre utaló régészeti leletek, sarlók és kapák is megjelentek. A magyar települések szerkezetére jellemző vonások megjelenése időben és földrajzi környezetében a földmüvelés kezdeteivel megegyezik és a Kazár Kaganátus területén kialakult szaltovo-majácki kultúrához köthető. Barta A., 1968. 24. 114. MaksayF., 1971. 32-33. 115. Szabó I. , 1966. 7-10. 116. Szabó I., 1966. 47. 117. Szabó I., 1966. 48. 118. Szabó I., 1966. 49. 119. A X-XI. századi magyar váraknál ásatási megfigyelések szerint faszerkezetű sáncokat épitettek. Európa-szerte csak a XII-XIII. században kezdett elterjedni a habarcsos kővárfal és lassan kezdte kiszorítani a faszerkezetű földsáncokat. Azonban a kisméretű feudális váraknál továbbra is találhatunk faszerkezetű sáncokat. Nováki Gy. , 1975. 334-339. 120. Győrffy Gy., 1973. 260. 121. Gervers Molnár V., 1972. 40. 122. Károlyi Oklevéltár I. 1888. 52-54. 123. Irásné Melis K. , 1975. 228. 124. Szabó I., 1966. 50. 125. Kumorovits L. B. , 1964. 79-81. 126. Győrffy Gy. , 1973. 260. 127. Pais D., 1926. 100. Győrffy Gy. , 1973. 258. 128. A római őrtornyok maradványainak középkori felhasználását Budapest térségében több helyen is feltárta a kutatás. Összefoglaló tanulmányok: Nagy L. , 1934, 1942, 1946. Radnóti A., 1955. Szilágyi J. , 1956. Soproni S. , 1958. Nagy T., 1964. Régészeti kutatás tisztázta Alhéviz és Békásmegyer középkori templomainak római kori részleteit. Az Erzsébet hid budai hídfőjénél előkerült alhévizi templom Lócsy E, , 1967. 200-213. A római kontinuitás kérdésének ujabb összefoglalása Székely Gy., 1957, 7-21.