Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

60. Jankovich M. , 1817. 59-61. 61. Jankovich a korai városfalból csak a Ferenciek terén figyelte meg a hozzá kapcsolódó árkot. Kőből épitett falakat itt nem látott, mégis helyesen Ítélte meg a falak irányát. A ferences templom közelében irta le a városfal DNy-i irányba való fordulását, a többi részlettel nem foglalkozott. Jankovich 1817. 59-61. 62. A jelenlegi templom D-i hajófalának kutatását s késó'bb a Molnár utcai leletmentést Feuer Istvánné végezte. A Molnár utcai bécsi fazék lelt. száma: BTM 66.491. 1. 63. Nagy L. , 1946. 44-45. 57. kép. 64. Bertalan V. , 1945. 475-480. 65. A csatornaárok mélyítése során a kemence jelentős részét megsemmisítették, csak az árok K-i oldalában kapott metszetet vizsgálhattuk. A kemence rendkívül nagyméretűnek tűnik, bár ez adódhat abból is, hogy a kapott metszet átlósan szeli át a kemencét. A kemence többszöri átépítését a vastag, faszenes rétegek tanúsítják, talán a legutolsó átépítés alkalmával készültek a sütőteret övező kőfalak és a tüzelőtér zárófala. A kemence padlóján római kori cserepeket és Árpád-kori edénytöredékeket találtunk. Legjelentősebb egy XIII. századi fazék, töredékeinek elhelyezkedése szerint nem apró darabokra törve tapasztották be a padlóba, hanem egészben, hogy valamilyen különlegesebb ételt készíthessenek benne. (Lelt.sz.: BTM 74. 245. 1. ) A többi töredéket egy csomóba, egymás mellé letapasztva a kemence szája közelében találtuk. A padlóra omlott, vörös paticsréteg a kemence teteje, vagy belső tapasztása lehetett, közötte sok XIII. századi edénytöredékkel. A jellegzetes leletegyüttesben egy különösen nagyméretű, redukált égetésü osztrák kancsó töredékei a jelentősebb darabok, a fültöredéken keresztalaku bécsi bélyeggel. (Lelt. sz. : BTM 74.243.6.) A pesti kemence rendeltetésének meghatározása meglehetősen nehéz. Amennyire áttekintésünk van a középkori falvak kemence fajtáiról, annyira egyedülálló a pesti kemence a városrégészeti anyagban. Méretét tekintve az Árpád-kori szabadban lévő kemencékhez hasonlítható, amelyek a lakosság mindennapi életéhez hozzátartozó sütőkemencék voltak, de alkalomadtán más célra is használták őket, főzésre, pörkölésre, szárításra, stb. Méri I. , 1963. 277. Természetesen ilyen kemencékre a városi lakosságnak is szüksége volt, esetleg a házakhoz hasonlóan kőből építették. Nagyobb gonddal végezték a tapasztások felújítását, mert a szűkebbre szabott és beépített középkori telkeken nem volt mód a kemencék helyének gyakori változtatására. 66. Rómer F. , 1873. 72. 6. kép. Bergh Károly csak a kápolna földszintjét mérte fel, elkészítette az alaprajzát és építészeti metszetét. Jó állapotban találta a boltozatot, felmérte és lerajzolta â bordaprofilt is. Az összefoglalás Feuer Istvánné régészeti dokumentációja alapján készült. BTM Adattár. 67. Zolnay László leletmentése 1950. 68. Höllrigh J. , 1930. 153. 100. kép 2. 69. Holl I., 1956 I. 177. 10. kép. 70. Garády S. , 1943 II. 428. 430. 71. Rómer F. , 1876. 25. 72. Irásné Melis K. , 1975. 230. 2-9. kép. 73. Dercsényi D. , 1958. 370. 74. Irásné Melis K. , 1975. 229-230. 18. kép. 75. Irásné Melis K. , 1975. 232. 76. Gábori Miklós leletmentése. Bp. R. 19 (1959) 266. 25. kép. 77. Gedai I., 1963. 465-468. 78. Irásné Melis K. , 1972. 106-111. 79. Irásné Melis K. , 1975. 228. 17. kép. 80. Irásné Melis K., 1975. 228. 16. kép. A templom alaprajzát az ásató, Lux Kálmán felmérése alapján közöljük. Országos Műemléki Felügyelőség, 1909. 903. sz.