Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
lévő házat, valamint a Szent Mihály kápolna néven ismert tornyos épületegyüttest is. Beépítették a templom E-i oldalán lévő szabad térséget, a római tábor E-i falához épitett házak pincefeltöltését 1970-ben megtaláltuk. Az E-i táborfal Ny-i patkóalaku tornyának kitörő-kapuját is ebben az időben falazták szűkebbre, a bejárat keretkövének analógiái a gótikus épületekben lelhetők fel. 226 A római tábor E-i részén ez idő tájt rendeződtek a középkori telekviszonyok. Az ásatási leletek alapján ugy tűnik, hogy a római táborfal komoly határvonalat jelentett, mert mindkét oldalán egymástól független, nagyobb épületcsoporthoz tartozó melléképületekre utaló jelenségek voltak. Ha nem is beszélhetünk ekkor még konkrét formájú telekhatárkijelölésről, az kétségtelen, hogy a XIV. században ugy alakult ki az itteni épület alaprajza, hogy a táborfalra emelt falak a későközépkorban telekhatárokká váltak. A XIV-XV. század fordulóján a plébániatemplom körüli házak alkották továbbra is a város centrumát. A ferences és domonkos kolostor újjáépítése után ebben az időben elkezdték építeni a város többi templomát és középületét is. A XV. század második felének nagyszabású városépitkezéseiről valamivel többet tudunk. A plébániatemplom bővítésével együtt nagyobb átalakítások történhettek a környező épületekben is, elsősorban a királyi házban. Ezzel magyarázható a Zsigmond címeres csempékből álló kályha, vagy kályhák lebontása és a csempék szemétrekerülése. 227 A régészeti metszetekben előkerült falak legnagyobbrészt alapfalak, a legtöbb már jóval korábban megépült, ily módon a térség átépítése nem az alaprajz változását jelentette, hanem az épületek felsőbb szintjeinek átalakítását. A templom körüli paloták egyike lehetett a középkori városháza. Helye bizonytalan, állhatott a templom D-i oldalán is, ebben az esetben falai követték a Váci utca vonalát, de valószínűleg máshol kell keresnünk. A pesti újkori városháza Váci utcába nyúló K-i traktusa ugyanis nem tartalmazott középkori részleteket. 228 \ belvárosi templom K-i oldalán lévő falak abból az épületegyüttesből származnak inkább, amelynek Ny-i része 1944-ben került elő. Ezekről a XIII. században épült falakról bebizonyosodott, hogy Mátyás idejében, a XV. század második felében változatlanul álltak. 229 A XV. század közepén, vagy a század második felében újra szükségessé vált a város határainak rendezése. Ekkor még ismerték a korábbi fal irányát s talán látható részletek is megmaradtak. Az uj falak irányát a korábbiéval párhuzamosan jelölték ki, figyelembevéve a régi falak külső oldalán kialakult városrészek határait is. A későközépkori városkapuk a Hatvani és a Kecskeméti kapu, külső oldalán már nem találtunk középkori emlékeket, egyenlőre csak a Váci kaputól jóval E-ra, a József nádor tér D-i felében sikerült középkori réteget találnunk. A városkapuk irányában egyenletes beépítettség nyomai látszanak, a XIII. századtól a középkor végéig. A városfal és a kapuk megépítésével véglegessé vált a középkori utcahálózat. Az ED-i, a Váci utca Ny-i harmadában húzódó főútvonal és a Hatvani kaputól a plébániatemplom körüli főtérre vezető K-Ny-i főútvonal mellett a Kecskeméti kaputól a Kecskeméti utca D-i felében vezető útvonal a város 3. tengelyévé vált, a Károlyi utcán keresztül folytatódott a Petőfi Sándor utcában. A főutak mentén helyezkedtek el a gazdagabb pesti polgárok és földesurak kőházai, helyenként kiemelkedő kőfaragványokkal díszítve. 2 30 A város épületei a török uralom alatt teljesen elpusztultak, ami megmaradt az pedig fokozatosan beépitésre és elbontásra került. Ma már a középkori város épületeinek alapfal részletei is egymás után semmisülnek meg a modern város egyre fokozottabb tempójú építkezései során. Pest legrégibb épületeiből csak a belvárosi templom és a későközépkori városfal egyes szakaszai maradtak fenn, szerény emlékei hazánk egyik legjelentősebb középkori városának. 231
