Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
zésével és szervezésével járó peres ügyeket tartalmazó oklevelek, a bennük bőven előforduló helynevek és határleirások a XIII. századi településtörténet legfontosabb fórrásai.206 Az E-pesti határ egy részére vonatkozó részletes leirást például a nyulszigeti apácák és a pesti polgárok megegyezéséről tanúskodó, 1281-es oklevél tartalmazza. A Pesttől északra fekvő Ujbécs felosztásra került, déli része lett a pesti polgároké. A megosztás határa a Dunánál a Pestet környező nagy árok fölött indult, Jenő falu felől Werner comes palotája mellett haladt a váci utig, ezt az utat a határ átvágta. Itt keletre fordult egy dombig haladva, amelynek közelében voltak a pogány sirok. 207 Keleti irányban szántóföldek között haladt tovább a határ, egy mezőig - legelőig -, majd kicsit letérve egy másik legelőig jutott. Innen egy kőhegyre tartott, azon áthaladva keleti irányban egy kettős úthoz érkezett, egyik Nyirbe, másik Párdiba vitt. 208 i nnen keletre az Árnyasnyiri utig jutott el, a keresztesek határjeléig, ahol még a pesti "vendégek" és a jenői népek határjele is látható volt. Itt ért véget a kitűzött uj határ. 209 A Pesttől távolabbi, észak-keleti határrész részletes leirását egy 1265-ben kiadott oklevél tartalmazza. István, ifjabb király a magvaszakadt Bökény két ekealja földjét nővére, Margit apáca Miklós nevü szolgájának adományozta. A birtok határai: keletről az óbudai Szent Péter prépostság földje, azután a Posa rákosának nevezett falu, amely a felhévizi keresztes lovagoké, majd dél felől Kőér falu. 210 i29l-ben ezt a földet is megkapták a nyulszigeti apácák. 211 Az E-pesti határ legjelentősebb XIII. századi földesúri központjává vált Cinkota. 12 59ben lakatlan földként kapták a királytól a nyulszigeti apácák a közelben lévő, szintén lakatlan Nemes és Nagyos nevü földekkel együtt. Az utóbbiakon nem szerveződött falu a későközépkorban sem, annál jobban virágzásnak indult Cinkota. A XIV. század elejére kiváltságos helyzetbe került, az apácák egyik legjövedelmezőbb birtoka lett. 1319-ben adómentességet is kaptak rá. 212 1276-ban IV. Incze pápa megerősitette az apácákat birtokaikban, a felsorolásban található jenői , ujbécsi, cinkotai , Nemes , Nagyos földekben és javadalmaikban. 213 A királytól bőkezűen támogatott apácák a század vegére alapvetően meghatározták a pesti határ falvainak gazdasági, társadalmi fejlődését, ezzel kapcsolatosan pedig a kialakitott, vagy kialakulófélben lévő települések szerkezetét. Feltehetően ezek a falvak lettek a pesti határ legkorábbi telkes jobbágyfalvai. 214 Az apácák hamarosan betelepítették az elnéptelenedett falvakat, müvelés alá fogták a földeket, ezáltal elejét vették birtokaikon a szinte egész Európára jellemző falupusztulásnak a pusztásodásnak. Az apácák pesti birtokain a települések mind épületben, mind a lakosság számában egyre jobban gyarapodtak, a legjelentősebb, már a XIII. században komoly értéket képviselő Cinkota, Szentmihály, Jenő falvak az egész középkoron át e századig jelentős településekké fejlődtek. Az apácák jelenléte a velük szomszédos területeken is éreztette hatását. A szomszéd birtokosokkal való pereskedések, hatalmaskodások okleveles anyagából kiderül, hogy a pesti polgárok, a többi világi és egyházi földbirtokoshoz hasonlóan minden eszközzel védelmezték földjeiket és jogaikat az apácákkal szemben, de az is kiderül, hogy az apácákhoz hasonlóan nagyobb, összefüggő birtoktest kialakítására törekedtek. Jelentős világi földesúri birtokközpont kialakulásáról azonban csak a későbbi időszakból vannak adataink, Lóránd ispán budai biró törekvéseit ismerjük a XIV. század közepéről. Mint Palota földesura 1366-ig megszerezte a szomszédos földeket, birtokába került Káposztásmegyer, Párdi, Hártyán, másnéven Sikátor is. 21° A dél-pesti határ helyneveinek egy részét egy 1332-ben keletkezett oklevélből ismerjük. Rövidebb pereskedés után ekkor iktatták be Tyúk Tamást a Gyálhoz tartozó Verneltelki föld birtokába. A birtok határainak leirása: északon Szentlőrinc felől indult a határ egy három birtokot, Tornyostelke, Halom, Gyál- elkülönitő jelig. A kitűzők Halom birtok mellett mentek tovább dél felé, egy Tófő nevü bikalegelőig, ahol három határjel volt, Gyál, Halom és Pakony határainak találkozásánál. Pakony mellett a kitűzött határ keletnek fordult, majd ismét délre, a körösi úthoz ért. Keresztezve a körösi utat az ócsai utig haladt, majd egy másik, a Budáról Szegedre vezető úthoz ért. Az itteni jelek Gyált, Óc sát, Pakonyt választották el egymástól. Itt vált el Verneltelke Pakonytól. A szegedi uton keresztül haladt a kitűzött határ nyugatra, ismét hármas határjel következett, Gyált, Nevegyet, Kerekegyházát jelentette. Verneltelke itt választódott el Nevegytől. Kerekegyháza környékén egy rétre vezetett a határ, a rét és egy Ökröshalma nevü hely között
