Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

II. Településtörténeti összefoglalás

- adományozott. 126 ajándékozás valószínűleg megtörtént, csak az a kérdés, hol állott és milyen volt az a vár, amelynek szolgálatára Billa és Bocsu nemesurak a magukkal hozott népek kétharmadát átengedték. 12? A Március 15. téri római Castrum böszörmények általi használatbavételének régészeti bizonyítékait a területen lefolytatott nagyszabású ásatásokból eddig még nem találtuk meg. Viszont, körvonalazható, hogy a római tábor milyen szerepet játszott a kialakuló város szerkezetében. A kora-Árpád-korban nem volt különösebb jelentősége, a romok jelentősebb, tervszerű átalakítására, vagy lebontására csak jóval később, a XIII. században került először sor. (32. lelőhely. ) A római kori épületmaradványok jelentősége vitathatatlan a középkori településtörténet fejlődésében. A honfoglalás és kora-Árpád-korban a Duna bal partján is meglehetősen romos állapotban, de jól felismerhetően álltak a római erődrendszer táborai és őrtornyai. A Rákospatak torkolatában és a Március 15. téren feltárták a táborok maradványait, a limes őrtornyainak helyét is meghatározták. A Március 15. téri tábor egyes elemeinek átalakítását egyértelműen a honfoglaló magyarok tevékenységének tekintették, de mint utaltunk rá, ezek az építészeti jegyek természetesen a többi római emlékhez hasonlóan az Árpád-kor és még a későbbi középkor emlékei, attól függően, hogy a római épületmaradványok körzetében a városi és falusi települések fejlődése, területi növekedése mikor tette szükségessé a kijelölt helyen megmaradt római kori romok átalakítását. 128 A legjelentősebb balparti római építmény a Március 15. téri IV. századi katonai tábor volt, négy sarkán legyező, oldalain patkóalaku tornyokkal. Az ásatások tanúsága szerint a belső épületek teljesen elpusztultak, hiszen a XI-XIII. században eléggé kiterjedt temetőt alakítottak itt ki. A tornyok átalakítására, lebontására a XIII. századtól vannak adataink, a temető megszüntetése után. A XI. századi Szent Gellért legendában emiitett első, pesti királyi kápolna helye nem ismert. (Gellért halála idején 1046-ban már állt. ) A római tábor DK-i sarkában épült fel Pest egyik legjelentősebb, középkori építészeti emléke a Boldogasszony plébániatemplom. A római korban itt állt a praetorium, a melléje épitett szentéllyel. Ez utóbbi alakult át sok helyen a késő-római korban a tábor keresztény bazilikájává. Egyes kutatók szerint az antik tradíciókhoz való ragaszkodás nyilvánul meg a pesti belvárosi templom alapításánál, elhelyezésénél. 129 A templom kriptájában és egyebütt a központi fűtés építése és bővítése alkalmával sikerült néhány értékes megfigyelést tenni. A mai templom hosszházának középső része alatt 2, 35 m mélységben helyezkedett el e

gy 60 cm széles, K-Ny-i irányú, 0, 5 m magas fal. Sima, fehér vakolat alatt üreges téglák borították, a római tábor parancsnoki épületének egyik helyiségével azonosították. 130 Az 1941-ben kialakított, kriptához vezető folyosó terrazzopadlós, rómakori helyiségen vezetett keresztül. A padozaton különböző vastagságban római törmelék feküdt. "A mészkövekkel kevert törmelékanyag kupszerüen feküdt az alsó téglatörmeléken s igen vékony dunai kavicsréteget vágott át, amely nyomaiban már csak a helyiség szélein volt észlelhető. Ez utóbbi felett már csak a középkori bazilika törmelékanyaga következett. " "A római uralom utáni életnek nem maradt régészeti nyoma. Az észlelt dunai kavicsos réteg arról tanúskodik, hogy a románkori bazilikát közvetlen megelőző időben a helyiség teljesen elhagyatott volt. A bazilika építésekor a helyiséget feltöltötték s az előbbit erre a törmelékre alapozták a rómaikori szint felett 1 m magasságban. "1

3

1 1944-ben ujabb megfigyelések révén módosult a terrazzopadlós helyiség rendeltetésének meghatározása, mai napig eldöntetlen, hogy a praetoriumhoz, vagy a IV. századi tábor retentura részén elhelyezett lakóépületek valamelyikéhez tartozott-e? 132 A Belvárosi templom fennmaradt románkori részletei nincsenek összefüggésben a római falmaradványokkal. Az elkövetkezendő kutatások feladata feltárni a középkori templom legkorábbi periódusát, s ennek valóságos kapcsolatát a római épületmaradványokkal. Addig azonban csak feltételezhetjük, hogy az 1046-ban biztosan fennálló, pesti királyi kápolna a mai Belvárosi templom helyén, a római tábor DK-i sarkában állott. A másodlagosan előkerült, korai, XI-XII. századi faragott kövek sem szilárd bizonyítékok. 133 Mindezek ellenére tény, hogy a pesti rév közelében jelentős épületegyüttes emelkedett, amelyben a királyi kápolna, a pesti Boldogasszony plébániatemplom, és a királyi udvarhely épületei is helyet foglaltak, 134 A Gellért legendából ismerjük a püspök halálának történetét, a hegyről letaszított Gellért holttestét a pesti templomban ravatalozták fel, majd innen vitték Csanádra, hogy eltemessék. 1 35 Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a XI. század közepén Pest már jelentős település volt, épületei közül azonban csak a romos ró-