Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
ták, hogy minden felől biztonságban vannak és senki sem bir nekik ellentállni, átkeltek a Dunán". "A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. " 8 ° Ebben a rövid idézetben mind az a földrajzi jellegzetesség szerepel, amely a honfoglalás korában ugyanúgy meghatározó volt, mint a XII. század végén. A D-i határban található a folyókkal határolt, erdőkkel boritott nagy sziget, az átkelésre alkalmas folyószakasz a sziget E-i csúcsánál, és e tájban helyezkedik el a terület nagyobb, mocsaras vidéke, a Soroksár. 87 Előtűnik a táborozásra alkalmas vidék a Rákos vizéig, majd az E-i határrész folyami átkelője a Megyeri rév következik a Szentendrei sziget D-i csúcsánál. A fejedelmi törzs birtokába került pesti sikságon még nem ismerjük a népesség szálláshelyét, vagy szálláshelyeit. A szórványosan előkerült sirleletekből nem következtethetünk a korai megtelepedés formájára, az életmód, társadalmi és gazdasági élet jellemző vonásaira. A leletanyag szegényes, mind a 6 női és az 5 férfisirt szerényebb mellékletekkel látták el, a tárgyak analógiái, még a kiemelkedőbb daraboké is, szinte az egész országban fellelhetők, a X. század utolsó harmadáig keletkezett sirok jellemző darabjai. 88 A női sirok között az 1905-ben előkerült rákospalotai a leggazdagabb mellékletü, leletei, a különböző, kéttagú, aranyozott, ezüst csüngők és bronz karperecek a honfoglaló magyarság vezető és középrétegének magányos női sírjaiban és egysoros, nagycsaládi temetőiben fordulnak elő. 89 Ezek a leletek az eltemetett asszony társadalmi helyzetéhez méltó, diszes öltözékéhez tartoztak, a nagyobb méretű csüngők az öv és a ruhaszegély díszei voltak, a kisebbek az ingnyakon és a pártán, vagy a süveg szegélyén helyezkedtek el. A karperecek valószínűleg a ruha ujjának összefogására szolgáltak. 9 ^ Gazdagon diszitett ruhában temették el a pestlőrinci szivattyútelepen 1912-ben talált sir asszonyát is. Az öltözék legkiemelkedőbb darabja az áttört ezüst korong volt. Négytagú, növényi disz alkotja a ,korong mustráját, analógiáit Hencidáról, - 1. sir, Eger-Szépasszonyvölgyből 26. sir, és Gödöllőről ismerjük. A gödöllői sir Aethelstan dénárja keltezi a csoportot. (925-941) 91 A honfoglalók vezető és középrétegének női sirjai közé sorolható a pesterzsébeti, 1936-ban előkerült sir is. Az ezüst karperecek mellett az előző két sírral ellentétben lócsontok és lószerszámok - oldalszáras zabla, kengyelpár - alkotják a leletegyüttest. 92 A csoport férfi sirjai közé tartozik a XIV. Mexikói uti sir, legkiemelkedőbb lelete a kétélű kard. Megfigyelték a két átkötő, barázdált szalagot, feltételezhető, hogy megvolt a kardkötőszij két csatja is. A kardot magyar módra hordták, az övről lecsüngő két szijra kapcsolva. 98 Hazánkban a kétélű kardok túlnyomó többsége olyan sirokból és temetőrészletekből származik, amelyek a X. század utolsó harmadában keletkeztek, a legkésőbbi példányok sem későbbiek a X. század utolsó harmadánál. ^ 4 A Mexikói uti kard egyébként szablyaszerüen görbül, formájával bizonyítja a magyar szablya-tipus és a nyugati kétélű egyenes kard kölcsönhatását, a X. század vége felé kialakult speciális változat meglétét. 9 5 A pesti határban található köznépi emlékanyagot a XVI. Cinkota Ehmanntelepi sir és az 1942-ben talált pestlőrinci férfisir leletei képviselik. A cinkotai lovassir leletei közül az ezüst, spirálisvégü, csavart karperecek az értékesebb darabok, ez a Kárpát-medencében elég ritkán előforduló tipus ugyancsak a X. század első kétharmadára jellemző. 96 A pestlőrinci férfisir hosszabb időhatárok közé sorolható, olyan leleteket is tartalmaz, amelyek a X-XI. század eleje közötti időszakban is előfordulhatnak. 97 Atöbbi magányos férfi és női sirban (XX. Külső Török Flóris ut, XX. Soroksár ócsai ut, XX. Soroksár Vörös Október TSz) lócsontokat, lószerszámokat találtak, de hiányoznak a kiemelkedő, közelebbi kronológiai értékkel biró tárgyak. A magányos sirok csoportjába soroltuk azokat a sirokat is, amelyeket korábbi, avar temetőkben egymástól nagyobb távolságban találtak. Hiteles feltárás a XV. Szerencs utcában volt, itt egymástól 9 m távolságban kerültek elő a sirok. Mind a két férfisirban szablya volt, és l-l agyagedény. A szegényes melléklet nem ad módot a sirok keletkezési idejének pontosabb meghatározására, ez a temetkezési mód az egész X. századi köznépi emlékanyagban fellelhető. 98 A korai megtelepedésre a sirleleteken kivül Csepelszigeten vannak homályos adataink. A X. század elején a fejedelmi törzs birtokolta az egész szigetet, Anonymus elmondta, miként hagyta el Árpád és kisérete ezt a területet. A sziget elhagyása azonban nem jelentette a sziget feladását, a fejedelem környezetéből bizonyára mindazok a sziI
