Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
I. Bevezető - Adattár
sz, előtt az árok Ny-i oldalában bukkant elő a városfal külső oldala. Az árokszakasz E-i végében mélyitett aknában a korábban lerakott csövek miatt a falat elbontották, az 1-3. sz. előtt a Városház utca déli végén az É-D-i irányú árokra DNy-i ferde irányban ráblokkoltak, az igy keletkezett aknában egy derékszögű falsarok került elő. A városfalhoz való viszonyát később, 1975-ben tisztázhattuk. Ekkor a városfal belső oldalán ujabb csatornaárkot ástak, amelyben a fal belső sikjának 12 m hosszú, sértetlen szakasza látható lett. A faltető a mai úttest alatt 30 cm-re volt, 235 ,cm mélységben még nem érték el a fal alját. Tekintve, hogy eddig nem állt módunkban az I. sz. városfal tervszerű kutatása, a különböző árkokból előkerült részletek összeszerkesztése után ugy tűnik, hogy a fal szélessége 1, 35 m körül lehetett. A Kossuth Lajos utcánál hozzáépített torony falának szélessége 1, 35 m volt. A városfal külső oldalára épitett torony boltozatinditását mutató téglasort a mai úttesttől mérve 1,85 m mélységben találtuk. A belső tér építészeti törmelékkel volt tele, feltárására nem került sor. Ezen a szakaszon a külső falfelületek vakolva voltak. Bolygatatlan rétegsort a városfal belső oldalán találtunk, az úttest alapozása alatti első régészeti réteg az a fekete, koromfoltos kevert föld, későközépkori kerámiával, amelyet a városfal belső oldalán mindenütt megtaláltunk. Az alatta lévő rétegsor is megegyező volt. A 2. sz. előtt, tehát a Városház utca uttestének Ny-i harmadában kiásott árkokban és aknákban semmiféle régészeti jelenséggel nem találkoztunk. (27., 29. kép) 4. Bp. V. Ferenciek tere. A mult század elején az akkori Hatvani, Kígyó utcai csatornaépitkezesek alkalmával a Kígyó utca végénél előkerült alapfalak mellett a 2-3. ásónyomban már tiszta, sárga homok volt, de a "Barátok piaca felé a fekete föld leébb és alább adta magát annyira, hogy az előbbi homokot már 2 ölre. . . lehetett csak elérni". ^0 Jankovich ezen a téren teljes szélességében látta a 2 ölnél is mélyebb, egykor vizjárta árok nyomát, benne egy öl mélységben tölgy, bükk karók, vesszők maradványaival. Ugy látta, mintha a vesszők egy kelet felé nyíló sövényt formáltak volna. Néhány régészeti lelet is előkerült az üledékből. A 2, 5 öl, közel 4,7 m mély árkon belül E-D-i irányban szelte át a városfal a teret. °* 5. Bp. V. Reáltanoda utca - Károlyi utca sarok - Cukor utca . A mai járdaszinttől 255 cm mélységig kiásott gödörben annak Felszabadulás tér felé eső harmadában szabálytalan alakú kövekből laza szerkezetű habarccsal épitett falrészlet került elő. A falszéleket elbontották, a metszetekből kikövetkeztetett irány a Cukor utca - Irányi utca sarok felé mutatott. Az árok bővítésére sem volt lehetőségünk, ezért a falhoz tartozó rétegeket, szintpontokat sem vehettük fel. A fal építőanyagát megvizsgálva megállapítottuk, hogy a kutatott falszakasz a Városház utcában előkerült városfal ujabb szakasza. Ugyanilyen falak kerültek elő a Cukor utca 2. sz. előtti gázcsőárokban is. A 135 cm széles fal ferdén haladt keresztül a keskeny árokban, mindössze 7, 5 m-es szakaszát vizsgálhattuk, amely DNy-i irányban haladt a Duna felé. Az árok mélysége a mai járdától 1, 3 m volt, a faltető az útburkolat alatt 0,4-0,5 m-re jelentkezett. A városfal belső oldalán a mai felszintől 1, 30 m mélységben lapos, sárgásszürke kövekből kialakított kövezést figyeltünk meg a Reáltanoda utca - Károlyi utca - Irányi utca kereszteződése által kialakult térségben az újkori bolygatások között több foltban. A Cukor utcában közvetlenül a fal mellett jelentkezett s ugy tűnik összefüggő felületet alkotott az Irányi utcában épitett középkori házig. Az I. sz, városfal ÉK-i sarkában, a Városház utca 11. sz. előtt, a fal belső oldalán ugyancsak jelentkezett ez a fajta kövezés nyoma. Két helyen több méteres, összefüggő szakaszban feltártuk a keskeny árokban a későbbi középkori rétegben lévő burkolat köveit. (27. kép) 6. Bp. V. Váci utca 47. A templom déli, Nyáry Pál utcai oldalán a Váci utcai saroktól Ny felé 16 m hosszúságban, a járdától számított 60 cm mélyen törtköves fal maradványai kerültek felszínre. A templom D-i oldalán megismert falszakaszt az Árpád-kori városfal D-i vonulatából származónak véljük. Természetesen az ujabb, meggyőzőbb adatok módosíthatják a városfal D-i szakaszának az irányát, de a jelenlegi részletek ismeretében ez a topográfiai elhelyezés látszik valószínűnek. ^2 (7-8. ábra)
