Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

I. Bevezető - Adattár

a közöttük lévő számtalan újkori gyermeksir miatt nem lehetett meghatározni. Egyetlen objektum részletét emeljük ki, amelynek padlója alatt 55 cm mélyen fél törött fazék volt elásva. Az 1973-as próbaásatás során a XII. századi templom hajófala alatt két, keletéit csontváz feküdt. A rotunda, a sánccal körülvett épitmények és a sirok közötti összefüggések ma még bizonytalanok, annyi azonban már kiderült, hogy ezek a XII. század második felében egyszerre vesztették el a jelentőségüket, a tereprendezéssel járó uj templomépitkezés következtében. 50 (12-13., 15-16-17. képek) (1. és 3. ábra.) 25. Bp. XXI. Csepelsziget, E-i szigetcsúcs. 1925-ben az állami zsilipépitkezés földmunkái során Árpád-kori település semmisült meg. A Nemzeti Múzeumba beszolgáltatott leletek között két figyelemreméltó edény volt, az egyik fekete, bevésett hullámvonalköteggel diszitett, fenékbélyeges bögre, a másik sárgásfehér kerámiából készült fenékbélyeges fazék. Lelt.sz.: MNM 1925/96. 51 26. Dunakeszi - Alagi major

. Itt állott a pesti határ legkorábban felismert rotundája. A XI. századi, apszis nélküli, falusi, kerek plébánia-templomból csupán gondos élszedéssel, mészkőből faragott lábazatának néhány részlete maradt meg. Átmérője 7,8 m volt. A kora Árpád-kori templom közeléből előkerült bronz tárgyak a koraközépkori temetőből származnak (21. lelőhely). A középkor végén, feltehetően a XV. században a rotundát átépítették, sokszög 3 oldalával záródó szentélyt emeltek, amelyet 4 támpillérrel megerősítettek. 52 27. Bp. XX. Gyáli patak. Várhegy ENy-i oldala. 1969-ben terepjárás alkalmával ugytünt, hogy a Vörös Október TSz kertészetében kerek templom kváderköveit hordja szét az eke. Sok középkori, köztük kora-Árpád-kori kerámiatöredéket is összeszedtünk. Erre a területre helyezhető a XIV. században oklevélben emiitett Kerekegyháza falu. 55 (19-20-21-22. kép) 28. Bp. XX. Pesterzsébet, Tatárdomb. (Téglagyártással teljesen megsemmisített lelőhely. ) A soroksári Dunaág partján álló magas domb, Gubacshalom, területén az 1860as években kezdődött el a föld kitermelése. A helyszíni gyűjtésből származó kerámiatöredékek és ép edények között kora-Árpád-kori darabok is vannak. (18. kép) 29. Bp. XV. Rákospalota, Sin utca - Püspök villa környéke. Az Árpád-kori temető (20. lelőhely) környékéről előkerült leletek között kiemelkedő művészeti értékű ötvöstárgyak is előfordultak. Egy ereklyetartó mellkereszt egyik lapja és egy aranyozott, drágakövekkel diszitett, nagyobb méretű mell boglár. Kések, csatok, vasszerszámok, kerámiatöredékek emlékei a tatárjárás előtti Árpád-kori falu népességének. Lelt.sz.: MNM 1880/164: mellkereszt, 1895/127 aranyozott rézboglár, stb. 55 (24-25. kép) 30. Bp. XVIII. Pestlőrinc, Galamb utca. Házépités alkalmával egy jellegzetes, vörösesszürke kerámiából készült, bevésett vonaldiszitésü kisebb fazék került elő. Lelt.sz.: BTM 70. 87. 1. (25. kép) III. AZ 1241-BEN ELPUSZTULT TELEPÜLÉSHÁLÓZAT EMLÉKEI E/ Pest város 31. A városfal előkerült részletei. 1968-ban és 1974-75-ben a Jankovich Miklós által 1817-ben leirt városfal nagy, összefüggő szakaszai kerültek elő. 56 Kiegészítve a korábban megfigyelt falcsonkokkal, nagy vonalakban rekonstruálhattuk az Árpád-kori városfal egész kiterjedését, irányát. Északon a Duna partjáról indult, kiindulási pontja az V. Apáczai Csere János utca 2. sz. telken lehetett. A K-i irányba futó fal a Martinelli téren a Szervita templom előtt fordult a Városház utcába, ezen végig haladt a Ferences templom irányába. A Ferenciek terét átszelve a Reáltanoda utca Károlyi utca sarkon DNy-i irányba fordult és a Cukor utcában folytatódott. Az utca kö-