Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
I. Bevezető - Adattár
15. Bp. XXI. Csepelsziget, Királyerdő. 1928-ban a község K-i határában utépitéssel átvágtak egy dombot, amelyben a munkások elbeszélése szerint 19 sir volt. Az összegyűjtött régészeti leletek: - kettős fonalú bronz nyakperec, a végeken kampóval ill. hurokkal, - 2 sima, nyitott végű karperec, az egyik 3 darabra törve, - zárt, bronz karperec, két összenéző állatfejjel és a karika többi részén sűrű bordázassál, - félhold alakú bronz csüngő, fonott filigránt utánzó disszel, közepén 3 erősen kiemelkedő gömbdiszitéssel, és két oldalrészén l-l ugyanilyen gömböcskével, - 7 db nyitott, sima, bronz karika, - 2 db lapos, bronz lemezből kivágott, nyitott gyürü, - 2 db S-végü hajkarika, - zárt, fehérbronz gyürü, - 3 db érmet utánzó, kerek bronz lemez, a szélhez közel átlyukasztva, - 1 üvegpasztagyöngy. A leletmentés során az úttal párhuzamosan, 1, 5 m mély kutatóárkot ástak, amelynek K-i végében két keletéit sir került feltárásra. 1. sir. 130 cm mélyen fiatal nő csontváza feküdt. Az alsó karokon l-l sima, vastag bronzkarperec volt, amelyeknek elvékonyodó végeit egymás fölé hajlították. A jobb kézfejnél nyitott, bronz karikagyűrű volt. Az alsó állkapocs bal oldalához közel kis, szivalaku bronzdiszitményt találtak, hátsó oldalán két kis karikával. 2. sir. 130 cm mélyen egy mellékletek nélküli férfi csontváza helyezkedett el. Lelt.sz.: MNM 3/1928. 41 16. Bp. XXI. Csepelsziget, Komáromi ut eleje. Avar temetőben honfoglalás kori sirok legjellegzetesebb leletei a félhold alakú csüngők. Lelt.sz.: MNM 2/1933.42 17. Bp. XXI. Csepelsziget, Szabadkikötő. A darupályák építésével (1967-1971) megsemmisitették az Árpád-kori temető legnagyobb részét. A munkások által összegyűjtött leletek - 3 db bronz S-végü hajkarika, - 1 különösen nagy méretű, ezüst S-végü hajkarika, - I. István átfúrt érme. 4 3 18. Bp. V. Március 15 tér. A Belvárosi templomtól ENy-i irányban, 30-40 méternyire helyezkedett el az Árpád-kori temető. A római tábor feltárása során 1934-ben és 19 70-ben végzett kiegészitő kutatásokkal nagy általánosságban megállapítható a temetkezés rendje. A sirokat a jelenlegi felszintől számitott 315-300 cm mélységből ásták közvetlenül a római rétegekbe. A keletéit sirok sürün sorakoztak egymás mellett, a legtöbb esetben kövekkel rakták körül azokat, gyakran római peremes téglák töredékeit is felhasználták. A sírokban csak kevés S-végü hajkarikát, két elektronból készült, nyitott, egyik végén gyöngysoros díszítésű nagyobb karikát, néhány zárt, bronzkarikát, egy női sirban egy bronz tüt és végül néhány Árpád-kori érmet találtak. A sirok túlnyomórészt melléklet nélküliek voltak, közülük nagyon sok megsemmisült a késó'bbi, középkoi'i építkezések során. Lelt.sz.: BTM 73.71.1.44 ( 6# k é p ) 19. Bp. XV. Orjáró tér. 194 7-ben 7 sírt tártak fel, a sírokból jellegzetes mellékletként az ásatási jelentés az S-végü hajkarikákat emelte ki. 45 20. Bp. XV. Rákospalota, Sin utca. (Püspök villa. ) 1892-ben az itteni lóvasut építésével e gy na gy kiterjedésű koraközépkori temető sírjait dúlták fel. Posta Béla a bejelentés után 171 sirt tárt fel. A temető keletéit sírjai egymás felett 3 rétegben helyezkedtek el. A legfelső réteg a domb felszínének váltakozása szerint 30-50 cm mélyen volt, a magányosan talált koponyákból és gyermekcsontvázakból álló csoportot az ásató "gyermekrétegnek" vélte. Ezzel egyidősnek tűntek a 2. réteg sirjai, amelyek a felszintől 50-80 cm-re voltak. A 3. rétegbe tartozó sirok 100-130 cm mélyen jelentkeztek. 120 sir volt bolygatatlan. 34 sir egészen magasan lévő koponya, vagy gyermekváz, 17 sir teljesen feldúlt volt. A keletéit sirok között volt néhány, amely kis
