Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

I. Bevezető

A mult századi irodalomból a falvak tekintetében Arányi Alajos 1877-es pest megyei műemléki összeírását vettük kiindulási pontnak. A XIX. század végi térképeken, községalaprajzokon megtaláltuk az Arányi-féle "4 öl széles, 6 öl hosszú" keletéit templomokat. 8 Pest megye történetének első részletesebb leírását a Magyarország Vármegyéi sorozatban megjelent Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye Borovszky Samu szerkesztette kötet tartalmazza. Nagy vonalakban tárgyalja a pesti határ Árpád-kori történetét, a régészeti összefoglaló részben felsorolják az ismert középkori leleteket is. ^ Időrendben haladva Chobot Ferenc "A váczi egyházmegye történeti névtára" következik 1915-ből. Legfőbb érdeme az egyháztörténeti és helytörténeti adatok pontos összegyűjtése és felsorolása. A két világháború között a 30-as években jelentek meg azok a forráskiadványok, amelyekben válogatva együtt találjuk a legfontosabb adatokat tartalmazó okleveleket ill. azok ismertetését. Budapest történetének okleveles emlékeit, Csánky Dezső gyűjtését kiegészítve Gárdonyi Albert rendezte sajtó alá, megjelent 1936-ban. 1938-ban Pest megye történetének okleveles emlékeit publikálta Bártfai Szabó László, s egyben a történeti bevezetőben összefoglalta a megye középkori történetét is. ^ Belitzky János ugyanezévi dolgozatában Budapest koraközépkori helyrajzával foglalkozik, az általa felvetett, Pesttel kapcsolatos kérdésekben mai napig sem jutottunk sokkal előbbre.*

1 Pest középkorának kutatásában lényeges fordulat volt Nagy Lajos 1932. évi ásatása az Eskü téren. (Március 15. tér. ) A piarista rendház bontásával feltárt római tábor területén jelentős középkori emlékek kerültek elő, a tábor belsejében, az E-i táborfal körzetében, valamint a táborfal patkó-alaku tornyában. A középkori városközpont első emlékei voltak ezek, vázlatos bemutatásukkal Nagy Lajos a városközpont épitéstörténetének kutatását indította el. a római tábort "Pest város ősének" tartva. ^ Sajnos a tér nagyobbik felén a XVIII. század első felétől igen nagyszabású építkezések voltak, ezért ma is csak a középkori beépítettséggel kapcsolatos kérdések felvetésénél tartunk. Az Eskü tér két világháború közötti rendezésével járt a Belvárosi templom felkutatása is 1932-33-ban. Lux Kálmán irányításával kibontották a templom középkori részleteit, a környező bódék és épületek lebontása után elvégezték a műemléki helyreállítást. 1 ^ 1941-ben, a templom központi fűtésének elkészítése idején Gerő László és Nagy Tibor a templom alatti római épületrészleteket, azok funkcióit határozták meg. 14 Ugyancsak a római tábor kutatását szolgálták az 1945. évi, Bertalan Vilmos vezette ásatások, a D-i táborfal és tornyainak feltárásával. A munkálatok során jelentős, főképp Árpád-kori adatokat is megismerhettünk. 15 1970-ig több apró leletmentés volt a téren, de csak a volt Duna utca 2. sz. telken talált Feuer Istvánné XIII. századi emlékeket. 1^ 1970-ben újra a római tábor kutatása volt a feladat, ekkor az 1932-ben feltárt középkori részletek revízióját végeztük el és kisebb, kiegészítő kutatásokat végeztünk, majd a tér rendezési elvei szerint a középkori falrészleteket mind elbontották, 1974-ben a Belvárosi templom Ny-i homlokzata előtti árokban egy különösen nagyméretű kemencével rendelkező, Árpád-kori épületegyüttes falait figyeltük meg. 1 ' Az utolsó évtized városrégészeti eredményei közül legjelentősebb az Árpád-kori városfal nagyobb, összefüggő szakaszának felmérése a Martinelli tér, Városház, Károlyi, Cukor utcák irányában. *° A két világháború között ugrásszerűen megnőtt a Pest távolabbi körzetéből, a pesti határból származó leletegyüttesek száma is. A helytörténeti mozgalom kiszélesedésével figyelemmel kisérték a földmunkákat, a leleteket összegyűjtötték, és többször kisebb leletmentésre is sor kerülhetett. Ebből az időszakból származik honfoglaláskori leleteink nagyobbik fele is. A korszak helytörténeti irodalmában közzétett adatok nagyban elősegitik a Pest körüli középkori falvak felkutatását. A "Magyar Városok" sorozatban egymásután jelentek meg a Kispest, Rákospalota, Csepel stb. történetét feldolgozó kötetek, amelyekben használható régészeti adatok is vannak. * • Pest határának középkori településtérképét Gárdonyi Albert állította össze 1939-ben, ebbe a településhálózatba az ujabb adatok jól behelyezhetők. 20 1968 óta a külső kerületekben a szükségszerű leletmentések mellett néhány próbaásatást is végeztünk, amelyek elsősorban a feltételezett középkori templomra és közvetlen környékére irányultak. Az eredmények a terület Árpád-kori történetének vizsgálatához szolgáltattak több adatot, kibővítve ezáltal a pesti határ településtörténetének adatokban szegény periódusáról való ismereteinket. 21