Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Katalógus - V. Egyes épületek és épületcsoportok ábrázolásai

— Pr: Enrico — Dorf ling — Suedesi — Suedesi — Haubitz — Zinzendorf — Trautmansdorf — Salaburg — Arco — Gallenfels — La Tour — Seibolsdorf — Bielck — Fyrstenberg — Pace — Aspermont — Caraffa La Verne — Soyer — Arco — Savoia". Oldalszám a kép jobb felső sarkában: „15". Rézkarc és rézmetszet, 27,2x35,4 cm. BTM, App. m. 22 képből álló sorozat 15. lapja. A sorozat Miksa Emánuel bajor választófejedelem seregének hadmozdulatait mutatja be az 1686-os évben. Vö.: Majláth, katalógus 856. sz. — A sorozat többi budai és pesti vonatkozású darabját lásd a 100, 112, 120 és 121. sz.-nál. — Egyes lapokon látható szignatúra alapján következtetve ezt a lapot is Michael Wening metszette rézre L. N. Hallart rajza alapján. A művészekre nézve lásd a 15. sz. kompozíciónál mondottakat, IRODALOM: Majláth, katalógus 856/9. sz. — Kremmer, olasz 262. — Kelényi, ábrázolások 202. sz. IZÓ. A budai Császár-fürdő látképe a fürdő alaprajzával és keresztmetszetével közös lapon (Fischer von Erlach után) — LXX. tábla Az egész lap címe az alaprajz alatt: „Grundtriss des so genannten Kayssers Bads unweith der / Stadt Offen in Hungarn, welches so wohl wegen der vortrefflichen / würckung des warmen Bads, als auch der denckwürdigen Arabi- / sehen Architectur gerühmbt und aestimiret wird. / Plan du Bain Imperial pas loin de la ville / de Bude en Hongrie, estimé ausi bien par la vertu des / eaux, que renommé par l'excellence de l'Architecture / Arabique." A keresztmetszet alatt: „Wie diesse Badgebau von inwendig an zusehen. / Veüe du dedans de ce bain." A látkép alatt: ,,

Prospect des Bads von aussen. / Veüe du dehors de ce bain." Jelezve a keresztmetszet és a látkép alatt: „J: B: F: v:° E: del. — Cum P. S. C: M." Oldalszám az egész kép jobb felső sarkában, a kereten kívül: „TA: I." Rézmetszet, az egész lemez 30x43,8 cm, a részletkép 10,5x20,5 cm. Megjelent: Entwurff, / Einer Historischen ARCHITECTUR, / . . . Alles mit grosser Mühe gezeichnet und auf eigene Unkosten herausgegeben, von / S:

r Kaiserl: Maj: Ober-Bau Inspectorn, Johann Bernhard Fischers, von Erlachen. / . . . Wien, MDCCXXI. 3. könyv 1. tábla. MTKcs, BTM. Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656 — 1723) az osztrák barokk építészet egyik vezető mestere. Vö.: Thieme—

Becker XII. 44 — 49; Sedlmayr, H„ Johann Bernhard Fischer von Erlach. Wien—München 1956. — A könyv második kiadása Lipcsében jelent meg 1725-ben, angolul 1730ban és 1737-ben adták ki. Ezeket a kiadásokat azonban nem láttuk. —