Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Katalógus - VIII. Külföldön levő, elveszett, lappangó, csak irodalomból ismert veduták

turco L Isola di S

to andre M Campo imperiale N barche di vitouaglie O Loi [Veress szerint Doi !] galère P Padigli. de l'arciduca Q Quartiero de l'artleria R forte de le trinciere S Strada de vivandieri T quartiere de l'ung

ria superiore V ponte sopra il Danubio X citta da basso Z Brecia di pest fatta dal turco & Artegli

ra de nostri." Tollrajz, vízfesték, 22x36 cm. Róma, Vatikán, Borghese-levéltár, III. 69a köt. 69. o. IRODALOM: Veress E., Buda és Pest 1602—1603-iki ostroma. Hadtörténelmi Közlemények XI (1910) 78—79 (képpel). 244. Buda ostroma. 1602 (G. Mack) Keletről. Felirata: „Belegerung der küniglichen Stadt Offen vnd Best Anno 1602." Jelezve: „G. Mack (?) fee." Rézkarc, haránt fólió. Ismeretlen helyen. Esetleg a 74. sz. kompozícióval azonos. IRODALOM: Drugulin 1093. sz. 245. Buda ostroma. 1602 — 1603 Északról. A kép megfelelő helyén: „DANVBIVS- Pest - Monti di S. Gherardo." Tollrajz, 18x30 cm. Róma, Vatikán, Borghese-levéltár, III. 91b köt. 293. o. IRODALOM: Veress E., Buda és Pest 1602—1603-iki ostroma. Hadtörténelmi Közlemények XI (1910) 75—76 (képpel). 246. Buda ostroma. 1603 (H. Werl) Keletről. A kép megfelelő helyén: „Danubius fluius". A képen látható számokhoz magyarázat lent kartuson: „1. Pest. 2. Gerhardtspergk. 3. Of fenn. 4. Aldt Offenn. 5. Sanct Andre. 6. Unser Prüggen. 7. Feindes Prüggen. 8. Unser Schantz. 9. Feinds Schantz. 10. Morast. 11. Unser 1. Leger. 12. Feinds 1. Leger. 13. Unser 2. Leger. 14. Feinds 2. Leger. 15. Adoner Insell aida der Feindt den 28. Septembris Anno 1603 Geschlagenn worden sich in die Flu [ht g]eben und die Tonaw Nottgedrungen Sa ... ie ... d Ersoffen Derenn diesmalls über 4000 [gegejben. Fernerrn Siegg geb[got]t gnediglichn." Jelezve a kartus jobb oldalán: „I. W. F." Tollrajz, tus, 25,5x81 cm (sérült). Lappang, utoljára a BTM-ben volt, de nem egészen világos, hogy hogyan került oda a Nemzeti Múzeumból, ahol Bubics leírása szerint lennie