Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)
Jegyzetek
vagy külföldön vannak, a budapesti közgyűjteményekben és könyvtárakban nem találhatók meg. Ennél az utolsó csoportnál számíthatunk leginkább' az anyag bővülésére, részben a lappangó darabok újbóli felbukkanása, részben a külföldi gyűjtemények feldolgozása révén. Az egyes csoportokban és alcsoportokban a látképek időrendben következnek. Az eredeti felvételek alapján készült vagy művészi tekintetben önálló kompozíciók az egész rendszeren végigfutó számokat kaptak. A kópiák vagy lényegtelen momentumokra szorítkozó átdolgozások az előképet követik időrendben, s az ábécé betűi alapján különböztethetők meg egymástól. Az egyes lapoknál minden lényeges adatot felsoroltunk. A felirat, szignatúra, technika és méret mellett ide tartozik a megjelenési hely pontos közlése is. A grafikai úton sokszorosított lapoknál a különálló, nyomtatott magyarázat közlése is szükségesnek látszott, amikor a lapon betűk vagy számjelzések utalnak rá. Ezután a keletkezési és megjelenési körülményekkel kapcsolatos megjegyzések következnek. Az egyes lapokra vonatkozó irodalom nem törekszik teljességre, csak a lényegeset mondó helyeket tartalmazza. A katalógus használhatóságát mutatók könnyítik meg. Az időrendi mutató a keletkezés sorrendjében adja a katalógus számait. A művésznévmutató a rajzolók, festők, fa- és rézmetszők neveit tartalmazza. Az egyes látképek feliratainak ábécé-rendben történő felsorolása egy-egy különálló lap azonosítását teszi lehetővé, ha a művész neve vagy a megjelenés helye ismeretlen. A látképeket tartalmazó könyvek, röplapok, folyóiratok címeit, a kiadókat és a nyomdászokat külön mutatók sorolják fel. Végül a katalógusban említett lapokon Budán, illetve Pesten kívül található egyéb helységek ábrázolásairól és az arcképekről ikonográfiái mutatók tájékoztatnak. JEGYZETEK 1 Rómer F., A régi Pest. Bp. 1873, 100—101. 2 Bubics Zs., Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 1880. 3 Felsorolásukat lásd a Rövidítések jegyzékében. 4 Kelényi B. O., Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683—1718. Kny. a Fővárosi Könyvtár évkönyvéből. Bp. 1936, 8. 5 A Bevezetés általános részének megírásánál a következő, hasonló természetű feldolgozásokra támaszkodtunk: Baer, C. H., Das Stadtbild von Basel. Megj.: Kunstdenkmäler des Kantons Basel-Stadt. I. köt. Basel 1932; Meyer, H., Die Danziger Stadtvedute in ihrer künstlerischen Würdigung. Ein Beitrag zur Geschichte der Vedute. Königsberg i. Pr. 1934; uő., Grenzen, Aussichten und Methoden der Auswertung des Städtebildes für die Geschichtsforschung. Historische Zeitschrift CL (1934) 306—311; Hofer, P., Das Berner Stadtbild im Wandel der Jahrhunderte. Bern 1941; Volkelt, P., Die Städteansichten in den grossen Druckwerken vornehmlich des fünfzehnten Jahrhunderts. Marburg 1949 (kéziratos disszertáció); Wirth, Z., Prag in Bildern aus fünf Jahrhunderten. Prag 1954. 6 Rostowzew, M., Hellenistisch-römische Arehitekturlandschaft. Römische Mitteilungen XXVI (1911) 1—185. 7 Pauly —Wissoiva, Real-Encyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. X. köt. Stuttgart 1919, 2126. 8 Einhard: Vita Karoli magni. 33. fej.
