Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)
Katalógus - III. Keleti nézet
neve is fennmaradt, igaz hogy már a XVI. század elejéről (Wolf Haller és Diebold Feger; vö.: Hase i. m. 266, 298 — 300, 344). Michael Wolgemuth (1434 — 1519) nürnbergi festő és rajzoló. Vö.: Thieme— Becker XXXVI. 175 — 181. — Wilhelm Pleydenwurff ( megh. 1494) festő szintén Nürnbergben működött, Wolgemuth műhelyében. Vö.: Thieme— Becker XXVII. 153—154. IRODALOM: Salamon F., Budapest története. I—III. köt. Bp. 1878—1885, II. 517—519, 547—550, III. 276—288 (helyszínen felvett vázlat nyomán készült). — Bubics 7. sz. — Majláth, katalógus 879. sz. — Loga, V., Die Städteansichten in Hartman Schedels Weltchronik. Jahrbuch der Königlich Preussischen Kunstsammlungen. IX. köt. 1888, 194. — Lanfranconi 1, l/a, l/b sz. — Divald 98 („fantasztikus"). — Eisler, M„ Historischer Atlas des Wiener Stadtbildes. Arbeiten des Kunsthistorischen Instituts der Universität Wien. Wien 1919, 7—8. — Lux 9—17. — Bibliofil, képe: 10— 11. o. között. — Kremmer, német 88—92, 106 („Wohlgemut itt járt a budai görbe utcákon . . . otthon metszette fába a vár és palota képét"). — Schoen, Lantos 638. sz. (képpel). — Budapest régen és most. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának XLVIII. kiállítása. Bp. 1923, 1. sz. — Ballagi 4L sz. — Horváth H., A hajdani királyi vár. Műgyűjtő (1927) 94 („Schedel városképéről már Valerian von Loga kimondta a halálos ítéletet"). — Schoen, Csillag 1—2. sz. (képpel). — Kelényi, ábrázolások 9—10. —- Jajczay J., A megszentelt Pest-Buda. Bp. [1938], 11— 12 („talán igazuk lehet azoknak, akik hiszik a legendát, hogy Dürer apja, amikor Magyarországból . . . vándorútra kél, vázlatkönyvecskéjébe lerajzolja Budát is . . . Talán igaz, hogy a fiatal Dürer Albert ezt az apja rajzolta budai képet adta át tanítómesterének, vagy talán — hiszen az sem lehetetlen — az öreg Wohlgemuth bízta meg éppen ezt a jeles tanítványát a fadúc elkészítésével"). - Bachmann 186. - Raumseger, L, Die Städtebilder der Schedeischen Weltchronik. Ihre geistigen und künstlerischen Voraussetzungen im Mittelalter. Ein Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Stadtvedute. Disszertáció. Berlin 1943. 71—72, 89, 110—111. — Schoen, Buda 5. sz. — Balogh 38—39. — Horler 273—274. — Csemegi J„ A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955, 12, 14, 17 (egész és részletképpel). ü y Buda látképe Címe a kereten belül nincs. Fametszet, 10,6x19,6 cm. Megjelent a Schedel-krónika három későbbi kiadásában. Az 1496. évi német nyelvű kiadás címe: Das buch Der / Croniken vnnd ge- / schichten mit figu- / ren vnd pildnuss / sen von Anbeg nn / der welt biss auff / dise vnsere Zeyt. [Kolofonja:] Hie endet sich das buch der Cronick vn ge / schichten mit figure vn pildnissen vö anbegin / « weit biss auf dise vnser zeit gedruckt vn volet / in « kayserlichen statt Augspurg durch Hän- / sen schönsperger Im jar nach Cristi geburt. / M. CCCC. XCVI am XVIII. tag des. herbstmonats. A budai kép ebben a CLVIb levélen található, felette a kereten kívül „Offen" megjelöléssel. Az 1497. évi latin nyelvű kiadás címe: REgistrum huius / operis libri cronicar / cum figuris et yma- / ginibus ab inicio mű / di usqg nüc temporis. [Kolofonja:] Finit hic féliciter liber Cronicaruj cum / figuris z, imaginibs ab initio műdi vs / q§ nunc têporis Impressum ac finitu§ / in vigilia purificatiois Marie in imp / iali vrbe Augusta a Johanne Sehen / sperger Anno ab incarnatiőe domini / M. CCCC. XCVII. A látkép, kerete felett „Buda" felirattal, ebben a kiadásban is a CLVIb levélen jelent meg.
