Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

jától még 10 cm-rel mélyebb volt. Ilyen volt a 2. cölöplyuk is, de ezt nagy részben tönkretették a kemence előterébe ásott, későbbi hamusgödörrel. A kemencét teljes egészében a lejtős előtér D-i végén lévő, bolygatatlan homokfalba vájták, és vörösre égő agyagból tapasztották. A négyszögletes, lépcsőzetes előtér 250 cm hosszú volt, szélességét nem lehetett megállapítani. Egyik oldala a kiásás határán túl nyúlott, a Ny-i oldalát pedig elvágta a 29. sz. Árpád-kori kettős árok. A kemence mellett korábbi kemencék maradványai bukkantak elő. Két egymásra tapasztott, 3-4 cm vastag padlórészietet találtunk, a feltárt kemencénél 5-8 cmrel mélyebben. Elhelyezkedésének, tájolásának rekonstrukcióját a 3., 4. cölöplyukak segítették. Mindkettő átmérője 23 cm volt, és a fenéklaptöredékekhez képest 40 cm-re mélyedtek a homokba. A köztük lévő távolság 40 cm. Tájolása ÉNy-DK, szájával DK-re nyílott. A lebontott részleteket és a kiszedett cölöplyukakat, a hozzájuk tartozó előtér mélyebb részleteit hamus, kormos földdel töltötték fel, és az így kiegyengetett helyre építették fel az utolsó, 25. kemencét. Az 1. cölöplyuk mellett két egyforma, 12 cm vastag és 10 cm mély karólyukat találtunk, rendeltetésük egyelőre ismeretlen. A kemence maradványait a termőtalaj alatt ugyanolyan betöltés fedte, mint amilyennel eltüntették a szomszédos házak, kemencék maradványait, a benne lévő régészeti leletek a XII. sz. végére, legkésőbb a XII-XIII. sz. fordulójára jellemzőek. 26. gödör (106. blokk) A 21. ház DK-i sarka mellett helyezkedett el. Szabálytalan, ovaloid alaprajza volt, 180 és 140 cm-es átlókkal. A nyesett felszínen jelentkezett a foltja, innen mérve 70 cm mélyen találtuk meg a hepe-hupás alját. Oldala függőleges volt. Munkagödörnek látszik az alján látható, igen sok, 6-10 cm átmérőjű karólyuk alapján. A karólyukak két csoportja nagyjából egy-egy köralakú mélyedés körül helyezkedik el, amelyek 9-11 cm mélyek voltak. Összesen 15 karólyuk volt (14. kép, 17. kép). A betöltésben lévő, kevés régészeti lelet között egy üvegolvadékos salakrögöt találtunk. A többi lelet a XII. 32 sz. végéről, vagy a Xlll. sz. elejéről származik. 27. tüzelőgödör (102. blokk) Szabályos kör alaprajzú, 82 cm mély gödör, átmérője 115 cm volt. Oldala függőleges, alja vízszintes volt. A 82 cm-es feltöltésben 6 vízszintes, az egész gödör fenekét kitöltő vékony, faszenes réteget figyeltünk meg. Az égett rétegek között szemetet, edénytöredékeket és állatcsontokat tartalmazó földcsíkok voltak. Ezeket a füstölés, szárítás befejezése után a tűz elfojtására szórták a gödörbe. A legfelső, kevert barna rétegben volt a legtöbb lelet, amikor a gödör eredeti rendeltetése megszűnt, és szemétgödörré változott. A leletek kora a XII. sz. vége, de legkésőbb a Xlll. sz. eleje (14. kép, 17. kép). 28. árok Az V. munkahelyen a 21., 22. házak és a 24. kemenceegyüttes K-i oldalán egy kettős árokrendszer húzódik. Részleteit belevágták az itteni építményekbe. A legnagyobb a 28. árok volt, 25 m hosszú szakaszát sikerült felmérnünk. A nyesés után jól látszott, hogy 220 cm szélesen keresztezi a feltárt területet, ÉNy-ról ÉK felé, a mocsaras rétre fut. Ny-i széle elvágta a 24. kemencék előterét. Több helyen átvágtuk, mindenütt ugyanazt a metszetet kaptuk. Tulajdonképpen egy rendkívül nagy méretű, hármas árok. Legnagyobb mélysége a felszíntől 170 cm. A bolygatatlan sárga homokot fedő barna, humuszos talajban nem lehet észrevenni, a nyesett felszíntől ezért csak 108 cm mély. A legsekélyebb az ÉNy-i ág, ez csak 60 cm mély a nyesett felszíntől számítva. A középső, keskenyebb rész már 25 cm-rel mélyebb volt, majd a 2. ágtól 50 cm-re ásták ki a legmélyebb ágat, amely a nyesett felszíntől mérve 108 cm volt. Az árokrendszer betöltése két nagy rétegben vált el egymástól. Alul leletekben, főként állatcsontokban gazdag fekete, kormos föld volt. Még nem egészen világos, miért ilyen az árok betöltése. Kétségtelen azonban, hogy szándékos, nagyszabású területrendezéssel járó földmunka volt az árok kiásása és megszüntetése is. ÉNy felé a 112. és 115. blokkban már csak a Ny-i szélén követhettük, majd pár méter múlva kifutott az autópálya nyomvonalából. Előbb azonban a 115. blokkban derékszögben belefutott egy keskeny, sekélyebb, 8 m hosszú kis árok (14. kép, 17. kép, 51. kép 1.). Az árok betöltésében legkésőbb a Xlll. sz. elejére tehető régészeti leletek voltak. 29. árok (97. blokk) A 28. árokkal párhuzamosan K-i irányban 4 méterre egy újabb kettős árok részlete bukkant elő. Elvágta a 25. kemence előterét. Az átvágásnál kapott metszetből világosan látszott, hogy itt tulajdonképpen két különböző árok egymás mellé ásásáról van szó. ugyanis a kemence előtere előtt megtaláltuk a keskenyebb, 55 cm széles és 50 cm mély árok indulását. Ugyanilyen mély, meredek falú, félkörös lezáródású gödörből indult. Betöltésében őskori cserepek is voltak, ami azt mutatja, hogy a mellette kiásott árok földjével töltötték fel. Ugyanis mindkét árok egy itteni igen nagy kiterjedésű őskori gödöregyüttesen halad át, amely a 24. és a 25. kemencék közötti területen helyezkedett el. A nagyobb és mélyebb árok a mai felszíntől 105, a nyesett felszíntől 75 cm mély volt. Mérhető szélessége 70 cm. Alakja eltért a hármas árok valamennyi ágának formá32. Dunaújvárosban a XI. gödör fenekén 6 karólyukat találtak. Bóna István tüzelőgödörnek határozta meg, bár égésnyomokról nem tesz említést. Bóna (973)52. A soroksári 26. gödörben sem voltak égésnyomok a karólyukak között, ezért ezt a gödröt nem tartjuk tüzelőhelynek.