Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

cm szélességben ráhajlott az előtér kemence előtti lejtős falára. Alatta az előtér alján téglalap alakú tapasztott folt volt karólyukakkal. Két 10 cm átmérőjű, 14, 13 cm mély karólyuk között volt egy kisebb, 8 cm vastag, 11 cm mély karólyuk is. Rendeltetésük ugyanaz lehetett, mint a 9. kemence szája előtt megtaláltaknak. Csak éppen nem lehet tudni, hogy mire szolgáltak. Talán az volt a rendeltetésük, hogy megtartsák azokat a dolgokat, amelyeket a kemence száján kiáramló füstre tettek. Az előtér ÉNy-i oldala egy vonalba esett a kemence ÉNy-i oldalával. A kiöblösödő oldal a 8 méter távolságban lévő 5. ház bejárata felé nézett. A kemence előterének egyébként mindegyik oldala lejtős volt. Enyhén süllyedtek a kemence szája előtti legmélyebb (-42 cm) rész felé. Keményre lejárt járószintje volt. Egyetlen, nagyobb cölöplyukat találtunk az előtér Ny-i falánál, átmérője 15 cm, és a mélysége is 15 cm volt. A kemence szájának K-i oldalán egy 30 cm mély, ovális gödröt (50 x60 cm) találtunk, fekete, faszenes földdel volt tele. Ennek a szélénél egy mély, 8 cm széles karólyuk volt, mélységét azért nem tudtuk megállapítani, mert egy korábbi, betöltött árok (19/2. sz.) földjébe mélyedt). Szabadtári tüzelőhelynek látszik. Innen indult tehát a 19. árok 2. sekély ága, amely fokozatosan mélyülve haladt a csomópont felé. A kemence pusztulása után a paticsot nem hordták szét, kevert, kormos, hamus földdel töltötték fel a helyet. Kevés, a XII. sz. végére, legkésőbb a Xlll. sz. elejére jellemző lelet volt benne. Helye beépítetlen maradt. 11. Szabadon álló (edényégető) kemencék (72/78. blokk) A termőtalaj aljában kirajzolódtak a kemencefalak égett paticsgyűrűi, közöttük a szomszédos blokkokba átnyúló későbbi, középkori ház padlófoltjai, kemencemaradványai látszottak. 1. periódus Szabadon álló (edényégető) kemencék Először feltártuk a kemencéket, majd az előttük lévő előteret (42. kép). Az első, félig földbemélyített kemence (3. sz. kemence) helyének kijelölését követően hozzáfogtak az előtér kiásásához. A későbbi átalakítások miatt sem a kemence, sem az előtere méreteit nem lehetett rekonstruálni. Annyit lehetett megállapítani, hogy ezt a kemencét ásták a legmélyebbre. A 10-12 cm vastag fenéklapból csak egy 35 cm széles, 86 cm hosszú csík maradt meg, ebből 50 cm a felette lévő 2. kemence alá esett (4. kép, 13. kép). A 2., 4., 5. kemence maradványait egymás mellett sorakozva találtuk a homokfalban és csak bizonyos jelekből gondolhatunk az építési sorrendre.

20 Valószínűleg a 4. kemence volt a következő. A 3. ÉK-i oldalán helyezkedik el. Egy 60 cm hosszú és 150 cm széles körszelet maradt meg belőle. 150 cm lehetett az ovális kemence teljes szélessége. A fenéklap DK felé 10 cm-t lejtett, valószínűleg erre nyílott a kemence szája. Az ívesen befelé hajló oldalfalak 10-14 cm magasságban maradtak meg. ugyanilyen mélyre, az előtér aljától 35 cm magasra vájták ki az 5. kemence helyét is. Az egész kemenceegyüttesen keresztülhaladó, későbbi árok (18. sz.) az 5. kemence közepén ment át, és a fenéklap középső részét 60 cm széles sávban megsemmisítette. Az árok két oldalán megmaradt fenéklapok vízszintesek (44. kép 1-2.). Az árok Ny-i oldalán lévő körszelet 125x62 cm, a másik oldalon lévő 102x34 cm. Ez a kemence is ovális volt (kb. 160 cm széles és 125 cm hosszú), szája a közös előtérbe nyílott. Tájolása ÉKDNy és mivel az előtér ÉK-i sarkában volt, szája DNy-ra nyílott. A 2. kemencét a 3., legkorábbi romjai fölé építették, az akkori előtér ÉNy-i sarkába. Tájolása ÉNyDK, szájával DK-re, a közös előtérbe nyílott. Ebből következik, hogy a két sarokban lévő kemencék közötti korábbiak tájolása csak néhány fokkal tért el az É-D-i iránytól, a kemencék szája DK-re nézett. A 2. kemencének hiányzott a K-i oldala, és elvágták a D-i szélét is. A közös előtér felé eső átmérője 148 cm volt, ez volt tulajdonképpen az ovális alaprajzú kemence szélessége. Hossza kb. 140 cm volt. Ezen a kemencén is áthaladt a későbbi, 18. árok. A Ny-i fal 16 cm magasan megmaradt, ívesen hajlott a bolygatatlan homokban. Alja DK felé, a szája irányában 10 cm-t lejtett. A legutolsó a legjobb állapotban megmaradt, elsőként feltárt 1. kemence volt. Az előteret Ny felé kibővítették, és az egész kemence helyét kivájták a bolygatatlan homokból. A kemence helyét először kiégették, ugyanolyan vékony koromcsíkot találtunk alatta, mint a 4. ház legkésőbbi kemencéje alatt. Majd rátapasztották a kemencét. Tájolása Ny-K, szája a K-i oldalon nyílott a közös előtérbe. Hosszanti tengelye majdnem párhuzamos volt a 2. kemence tengelyével. Az oldalfalak 40 cm magasan maradtak meg. A belső széleken edényégető kemencékre jellemző légjáratok félkörös - törött - maradványait találtuk meg. Tehát teljes magasságban megmaradt az edényégető kemence tüzelőtere. Ovális alaprajza volt. A tüzelőtér átmérői 140 és 110 cm. A 8-10 cm vastag oldal K-i oldalán találtuk meg a 40 cm széles tüzelőnyílást, amelyet a kemence falának 2-3 cm-es kihajlításával képeztek ki. Kívül a tüzelőnyílás két oldalán világossárga agyagtapasztás vastag nyomait figyeltük meg. Ez a tüzelőnyílás edényégetés alatti betapasztásából maradt meg. A kemence előtt az előtér alján vastag, égett, kormos paticsdarabok voltak, a kemence égetőterének összetört darabjai. A paticshalom az előtér aljától a 30 cm-rel magasabban lévő tüzelőnyílásig felért. A kemencetöredékek között semmit sem találtunk. Miután elhordtuk ezt a jókora paticshalmot, az előtér alján egy szabályos félkör alakú, 15 cm vastag, 6 cm magas átégett, tapasztott bordát találtunk, parázsfogó volt. A kemence szája alatt a homokfal is átégett (43. kép 1-2.). 20. A kemencék számozása a feltárás sorrendjét mutatja, eszerint készült a régészeti dokumentáció és a leletek leltározása.