Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában
szűnésének idejét. A többi három, alaktalan gödör is a közelben volt, az I. munkaterület D-i felében. A gödröket egyenletesen töltötte be a folyami kagyló, a gödrök tetején volt egy-két kisebb háztartási hulladékot tartalmazó szemétkupac. Ezt a hatalmas kagyló mennyiséget már nem lehetett étkezési hulladéknak tekinteni, a kagylók felhalmozása ipari tevékenységre mutat. A Dunából kiszedett kagylókat további felhasználásra tárolták, szárították ezekben a gödrökben (5. kép.3.). A kagylós gödröktől távolabb 30-32 méterre, az I. munkaterület északi felében 15 azonos jellegű és méretű gödröt tártunk fel. Mindegyiket őskori gödörbe, gödöregyüttesbe ásták, mivel az őskori gödrök agyagos betöltését jobban fel tudták használni a fezekas iparban, mint a bolygatatlan homokot. A gödrök némelyikében ugyanolyan leleteket, Xlll. sz-i tárgyakat találtunk, mint a többi helyen. Az „agyagbánya" közel 260 m 2-nyi területén más Árpád-kori nyomot nem találtunk. Megállapítható volt, hogy az agyagkitermelő gödrök a kagylószárító gödrökkel egyidőben, a település lakó objektumainak pusztulása utáni időszakban, de még a Xlll. sz-ban keletkeztek. Edényégető kemencét sajnos nem találtunk. A szigetszentmiklósi cölöpszerkezetes, karóvázas házhoz hasonló Árpád-kori falvainkban eddig nem került elő. A kutatás a földházakat tekinti a falvak jellegzetes építményeinek, bár egyre több, de még mindig rendkívül kevés adat mutatja, hogy a falvainkban igen jelentős számban föld fölötti építmények is voltak. Ezeknek a házaknak a falát különböző anyagokból, fából, téglából, paticsból, kőből, nem egyszer több anyag együttes alkalmazásával építették. A szűkszavú tudósításokból kiderül azonban, hogy a cölöp-karóvázas falszerkezetet igen széles körben alkalmazták. Különböző rendeltetésű épületek, köztük lakóházak is felszínre bukkantak az utóbbi évtizedekben. Székesfehérváron a Belvárosban, 48 Sopronban, 49 Győrben 50 XIIXIII. sz-i házak épültek ezzel a technikával. A kazincbarcikai kis alapterületű földvárban a földesúr lakóháza is cölöpszerkezetes faház volt. 51 Tehát ez az épitési mód sem korszakot, sem épülettípust nem jelöl, ezért a szigetszentmiklósi ház beilleszthető az Árpád-kori építmények sorába. A következő problémakör a szigetszentmiklósi ház alaprajzával, és ebből következően a méreteivel kapcsolatos. Az Árpád-kori falvakban előkerültek az általános tipust mutató földházaknál nagyobb építmények is. 52 Tiszaeszlár-Bashalom 2. ház, a kardoskúti árokkal körülvett épület, 53 az ópusztaszeri pince 54 tanúsítja, hogy a falvak lakói rendelkeztek azokkal a technikai ismeretekkel, amelyek nagyobb épületek kialakításához szükségesek. A gödörházak között is akadnak olyanok, amelyek egy-két méterrel nagyobbak az átlagosnál, de ezek alapjában véve nem térnek el a kisebbektől. Építésmódban, alaprajzban a kardoskúti, tégla alapozású ház hasonlít legjobban a szigetszentmiklósira. A kardoskúti ház két helyiségből áll. A 7 x 3,8 méteres, félig földbeásott téglafalú épületrészhez egy 3,8x3,8 méteres helyiség csatlakozott, ennek ágasfákkal erősített föld, vagy paticsfala volt. Igy az épület teljes hossza 10,8 m, szélessége 3,8 m. A házat a Xlll. sz. első felében használták. 55 A szigetszentmiklósi házról nem lehet ilyen pontosan megmondani, hogy a Xlll. sz. melyik részében épült. Az előkerült régészeti leletek hulladékok, a század vége felé mutatnak, ami egyértelműen csak a falurészlet, és a ház pusztulásának, felhagyásának az ideje. A szigetszentmiklósi ház tulajdonosa meghatározására könnyű lenne azt mondani, hogy a falu társadalmilag kiemelkedő családjáé volt. A feltárt telepjelenségekből azonban arra lehet következtetni, hogy ebben a falurészletben több ilyen ház is állt egymás mellett, ugyanis megtaláltuk a lakóházakat kísérő építményeket. A legfontosabb adatokat az árkok elhelyeszkedése mutatja. A feltárt ház mindkét oldalán árkok futottak. A ház D-i fala előtt egy keskenyebb, az E-i falától 6 méterre pedig egy szélesebb és mélyebb árok volt. A két árok közötti távolság 11 m. A lakóházon kívül ebben a sávban más épület, objektum nem került elő. A ház D-i árkának külső oldalán, az árok és a ház közvetlen közelében ásták ki az élelemtároló vermeket. A lakóház E-i oldalán levő árok túlsó, E-i oldalán találtuk meg a szomszédos lakóház szabadtéri tüzelőhelyeit. Ezért a háztól E-ra lévő nagyobb és szélesebb árkot a két lakóterület, belső telek, közötti határoknak kell tekintenünk. A tüzelőhelyek és az árkok elhelyeszkedése szabályosságot mutatott, három olyan sávot különíthetünk el, amelyekben egy meghatározott részen zsúfolódtak a gazdasági épületek, és a tüzelőberendezések. A sávokat árkok választották el egymástól. Az árkokkal határolt területek szélessége 25 m körül volt. 56 A feltárt jelenségek alapján rekonstruálni lehet az 48. A Kralovánszky: The settlement history of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. Towns in medieval Hungary. Ed. by L. Gerevich. Bp. 1990. 86. 49. J. Gömöri: Die Erforschung der Gespanschaftsburg von Sopron. ActaArchHung XXVIII (197) 418-424., J. Gömöri: Sopron Lenin krt. 46. RégFüz 40 (1987) 117. P. Tomka: Sopron üj u. 23-25. RégFüz 24 (1971) 72. S. Tóth: Sopron üj u. 18. RégFüz 22 (1969) 69. 50. P.Tomka: Régészeti adatok a győri, mosoni és soproni koraközépkori sáncvárak történetéhez. SSz XLI (1987) 148-150. 51. Zs. Miklós: Árpád-kori (XIII-XIV. századi) kisvárak Magyarországon. Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Bp. 1985. 147. 52. J. Kovalovszki: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. (Bronzkor, 111—IV. és XI—Xlll. század) Fontes ArcHung Bp. 1980. 30-31. 53. Méri (1963) 28-36. 54. K. Vályt Árpád-kori falusi építmények a szeri monostor területéről. ArchÉrt 113 (1986) 225. 6. kép. 55. Méri (1964) 19-27 56. Az okleveles adatok alapán feltételezhető, hogy a szabályos telekformák a középkor korábbi évszázadaiban már elterjedtek voltak. „A kimérés, felosztás munkáját a szabályosság lényegében leegyszerűsítette, csak az egyenes vonalak, derékszögek kitűzését kívánta meg."
