Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában

tartozékai is. 18 A lakóház belső terének megosztására utaló jelenségeket a 2. házban sikerült megfigyelnünk. Az ÉK-i saroktól 75 cm-re, 15 cm-rel a ház fala előtt egy 15 cm mély, 20 cm átmérőjű cölöplyuk volt. Az ágasfák ebben a házban jóval vastagabbak, 38 cm átmérőjűek voltak. A 20 cm átmérőjű cölöplyukkal szemben, a ház DK-i negyedében előkerült egy másik, kisebb karólyuk. Ennek átmérője csak 10 cm volt. A ház itteni, DK-i sarka egy őskori gödörbe nyúlott, ezért nem lehetett pontosan látni a bejáratot. Az egymással szemben lévő lyukak közötti távolság 190 cm volt. A cölöplyukak elhelyezkedéséből arra lehet gondolni, hogy a ház K-i oldalán egy keskeny, 75 cm-es sávot leválasztottak a kemencés lakótérből. A ház belső terének kezdetleges, a szigetszentmiklósihoz hasonló megosztást elsőként Méri István figyelte meg Kardoskúton. Az általa feltárt lakóház igen sok jellegzetességben eltért a szigetszentmiklósitól, nagyobb, téglalap alakú alaprajza volt, stb. A belső osztást mutató cölöplyukak a rövidebb oldallal párhuzamosan helyezkedtek el a ház K-i felében. Az így kialakított 160 cm széles házrészben volt a kemence, és vele szemben a bejárat. Az "osztófalat" többféle módon is kialakíthatták. Lehetett vesszőfonatból, de az is elképzelhető, hogy a gerendákra függesztettek fel valamit, pl. bőröket. Ez a kardoskúti ház legkésőbb a XII. sz. elején pusztult el.

1 A szigetszentmiklósi házak legfőbb jellegzetességei a kövekből épített kemencék. Sajnos, a kemencéket a házak elhagyása után teljesen szétbontották, gyakorlatilag csak a tüzelőterek, és a tüzelőtereket közrefogó kemencefalak alja maradt meg. A pusztulás mértéke nem tette mindig lehetővé, hogy pontos méreteket kapjunk, de ezek a néhány cm-es eltérések nem változtatnak azon a megállapításunkon, mely szerint ezek a kemencék mind egyformák. Négyzethez közelálló, négyszögletes alaprajzuk volt. A 2. házban 94 x 80 cm, a 3.-ban 85 x 80 cm, az 5. házban 80 x 85 cm, és a 6. házban 90 x 90 cm volt a kemencék oldala. A 4. házban csak a tüzelőtér szélességét lehetett megállapítani. A tüzelőtér formája a 2. házban majdnem négyzetalakú volt (54 x 40 cm), a 3. házban ugyancsak majdnem négyzetalakú (65 x 60 cm), a 4. házban a 62 cm széles tüzelőtérnek csak egy 20 cm széles sávját lehetett feltárni. Az 5. házban is négyszögletes volt a tüzelőtér (59 x 44 cm), és csak a 6. házban volt az eddigiektől eltérő formájú, patkó alakú (40x50 cm). A 2., 3. és az 5. házban teljesen egyforma kemencék voltak, az építésmódjuk is azonos volt. A kemencék pontosan illeszkedtek a házak sarkaiba. A kijelölt helyen, a földház derékszögű sarkaiban az alapterületnek megfelelő méretű helyen néhány cm vastagságú agyagot kentek a földpadlóra. Ez volt a kemence építésének első fázisa. A ház É-i falához illeszkedett a kemence rövidebb oldala, a K-i falához pedig a hosszabb oldala. A kemenceépítés következő mozzanataként a letapasztott agyaglapon 18-20 cm széles sávban kövekkel, a 2. házban nagyméretű folyami kaviccsal körberakták a tüzelőteret. A köveket agyagba rakták. A kemence lefedése előtt elsimították a tüzelőtér felületét. A kemenceépítés befejezéseként a belső és külső oldalt is betapasztották, és a felületeket elsimították. Így a kemencék fala 20-25 cm-re megvastagodott. A feltárás folyamán a kemencefalak legalsó kősorából néhány a helyén maradt, és helyenként jól láthatóan megmaradt a többi kő lenyomata is. A 2. ház kemencéjének legalsó sora folyami kavicsból állt, s mivel ezek nagy része "in situ"volt, a különböző tapasztásrétegeket is el lehetett választani. Részleteiben eltérő építési módot figyeltünk meg a 6. ház kemencéjénél. A patkó alakú tüzelőtér K-i és É-i oldalán, tehát a kemencének azon a két oldalán, amelyek a házfalhoz idomultak, 18-20 cm széles sávban karólyukakat találtunk. A 2-4 cm átmérőjű karólyukak 8-10 cm-ként párosával követték egymást. A kemencének a ház belső terébe nyúló, NY-i oldalán is volt egy pár karólyuk, de a negyedik oldalon egy sem volt. Kövek és azok lenyomatai csak a kemencének a ház belső terében lévő oldalain voltak. A házfalhoz épített kemencefalak ezek szerint karóvázra felhordott tapasztassál készültek, csak a szabadon álló kemencefalakat építették kövekből. A karóváz alkalmazása nem túl gyakran, de előfordult az Árpád-kori kemencék építésénél. Legközelebb a Budapest-Soroksár-várhegyi faluban találtunk ilyeneket. Itt például egy olyan kőkemencét is feltártunk, amelyiknél az egész kemence karóvázra épült.

20 A szigetszentmiklósi 4. házban a kemence a ház padlójából kiemelkedő, 4 cm magas padkára épült. A padka szélén elmosódott a kövek lenyomata, de mivel a tüzelőtér feltárt keskeny sávjában találtunk köveket, úgy gondoljuk ez a kemence is kőből épült. Padkás, agyagba tapasztott kőkemence volt a közeli Veresegyház-ivacsi 1. házban. A ház K-i sarkában állt, szétszóródott köveit a háznak ebben a negyedében találták meg. A házat méretei, jellegzetes, alaprajza, és a betöltésből előkerült leletanyag alapján Mesterházy Károly a XI-XII. sz-ra keltezte. 21 A szigetszentmiklósi házakhoz, kemencékhez hasonló, ugyanerre az időszakra tehető házak a Méri István és Kovalovszki Júlia által feltárt Visegrád-várkerti 18. A cölöplyukak elhelyezkedése kizárja, hogy azok a tetőszerkezethez, vagy a bejárathoz tartozhatnának. 19. Méri (1964) 15. 3. kép. 20. Szerző ásatása 1987. A karóvázas kemenceépítés honfoglaláskort megelőző előzményeire Szabó János Győző hfvta fel a figyelmet, J. P. Ruszanoua A Dnyeper és a NY-i Bug közötti terület VI-IX. sz-i településeinek bemutatásával kapcsolatban. Szabó J. (1975) 50. Méri (1952) 64. 21. Mesterházy (1983) 134, 154. 6, 14-15. kép.