Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

H. HANNYERZSÉBET: Kelta település nyomai az MO autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós-üldülősor, -Vízműtelep)

Bejárata minden bizonnyal DNy-ra nézett, valószínűleg oldalfalai is voltak, nem a hosszanti oldalon támaszkodó, rézsútos tetejű változatról van szó,

42 erre engednek következtetni a telep egész területén előkerült, áglenyomatos paticsdarabok. A ház középtájékán talált átégett, hamus folt bizonysága szerint valóban lakóház volt. Az 1. háznak nevezett objektum eltér a fentiektől. Tüzelésre utaló nyom nem volt benne, tetőszerkezetét négy (két vaskos és két karcsúbb) cölöp tartotta, melyeknek gödreibe még kavicsékeket is szorítottak. Belsejében Ovális, nagyméretű, kitapasztott gödör volt (19. kép 1.). Leginkább arra a gazdasági jellegű épületre hasonlít, mely Lébény-Magasmarton került elő. Pusztai Rezső itt még vasolvadékot is talált, ez ugyancsak emlékeztet az 1. ház körül szórványként talált vassalakra. A lébényi telep gazdasági épületét egy tegulatöredék az I. sz.-ra keltezi.

43 A szigetszentmiklósi objektumot féltetővel védett tárolóveremnek rekonstruálhatjuk, melynek nyitott frontja ÉK-re, az uralkodó szél irányába nézett, oldalát és tetejét a környéken bőven található náddal és fűvel borították. A Katalógusban tárgyalt két lelőhely elkülönítését csak az objektum- és tárgyleírások miatt, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért alkalmaztam. Megítélésem szerint nincs szó két különböző telepről, már csak a tárgyak azonos típusai és egymással megegyező datálása, de a lelőhelyek közelsége sem engedi meg ezt a feltételezést. Inkább egy nagyobb kiterjedésű, s a ház meg nem újított padlója alapján, egyrétegű telepről lehet szó, melyben a házak nagy távolságra álltak egymástól, ugyanakkor adódhat az a feltételezés is, ha meggondoljuk, hogy a két lelőhely távolsága több, mint 1 km és a szintkülönbség is meglehetősen nagy, hogy ugyanazon népesség két szálláshelyéről van szó. A szigetszentmiklósi telep felszíni viszonyai is indokolják ezt a feltételezést.

44 A leletek alapján világos, hogy egy későkelta, falusias jellegű, vízparti településről van szó, amely semmiben sem különbözik más későkelta, nyílt, falusias településektől.

45 hem volt hosszú életű, de rövidsége dacára is fontos lehetett, hiszen lakói fémfeldolgozással (vassalak, égéstermékek), állattartással (a meghatározott állatcsontok között szarvasmarha, kecske, juh, ló és sertés volt), földműveléssel, sőt minden bizonnyal fazekassággal is foglalkoztak, amint ezt a grafitrög, és a sajátos agyag használata tanúsítja. A megtermelt élelmiszereken kívül vadászott állatok húsa is asztalra került. Az állatcsontanyagban fajd, vízimadár, valamint szarvas és vaddisznó csontjai találhatók. A kerámiaegyüttesek vizsgálata telepünket a LT D korba utalja. Legközelebbi párhuzamai alapján megállapíthatjuk, hogy az i. e. I. század második felére tehető a telep működése. Közel azonos időben létezhetett, mint a békásmegyeri vagy a tabán-gellérthegyi telepek. A tabáni telepnél bizonyosan korábban megszűnt, mert bár megtalálható benne a festett kerámiának jellegzetesen tabáni változata, de már a fésűs edények továbbfejlődött, erősen profilait, megnyúlt peremű formái nincsenek meg, s a kötegesen és ívesen befésült típusok is hiányoznak, ugyancsak figyelemre méltó, hogy a grafitos és nem grafitos anyag aránya közel azonos, nem úgy, mint a gellérthegyi telep esetében.

46 A gellérthegy-tabáni telep élete az i. e. I. sz. közepe táján kezdődik és benyúlik a római korba. Festett edényeinek gyártását és használatát azonban a század második és az i. sz. I. század első felére helyezik, súlyponttal Augustus korára.

47 A szigetszentmiklósi telepről tudjuk, hogy csak rövid ideig állt fenn és a tabánira emlékeztető anyagú festett kerámiát is tartalmazott, valamint azt is, hogy gödreiből provinciális anyag nem került elő, tehát a telepet nagyjából az i. e. I. század végére datálhatjuk. IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ArchA - Archaeologia Austriaca (Wien) ArchÉrt - Archaeologiai Értesítő (Bp.) ArchHung - Archaeologia Hungarica (Bp.) Bónis - B. Bónis É.: Die Spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. - ArchHung Ser. hova XLVII. Bp. 1969. BpTört. I. - Tompa F. - Alföldi A. - hagy ü Budapest története I. Bp. 1942. Déchelette - J. Déchelette: Manuel d'archéologie préhistorique celtique et gallo-romaine. IV. Paris, 1927. DissPann - Dissertationes Pannonicae (Bp.) Felgenhauer - F. Felgenhauer: Ein Spät-Latenehaus aus Oberbergern. p. B. Krems hŐ. = ArchA. Heft 25. 1959. 95106. FolArch - Folia Archaeologica (Bp.) Horváth - Horváth L.: Késővaskori lakóház hagykanizsán. = Zalai Gyűjtemény 8. 1978. 11-22. Hunyady 1944 - Hunyady I.: Kelták a Kárpátmedencében. Szövegkötet. (1944.) 153.Hunyady, Ilona: Die Kelten im Karpatenbecken. Tafelband. (1942.) DissPann Ser. II. Mo. 18. 42. Patay 12. ábra — házrekonstrukció. 43. Pusztai 3. ábra és 10. p. 44. Schweitzer i. m. 45. Horváth 19. 46. Bónis 185. p. „e" bekezdés. 47. Bónis 172.