Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

ENDRŐDI ANNA: Késő rézkori leletek Szigetszentmiklós-Üdülősoron

tulok, szarvasmarha, juh és kutya) és hiányos vázrészek 50 eltemetése. Pavuková tipológiája alapján a bádeni kultúra fiatalabb szakaszára (Báden IV) datálható lelőhelyek közül az alábbiaknál volt megfigyelhető részleges, illetve teljes vázak eltemetése: Baja,

51 Budapest-Lágymányos,

52 Hódmezővásárhely,

53 Kunpeszér,

54 Orosháza,

55 Pilismarót,

56 Szabadszállás.

57 A kosztoláci kultúra köréből: Ószentiván,

58 Szigetcsép

59 lelőhelyekről ismertek állattemetkezések, illetve az utóbb említett esetben egy őstulok homlokcsontjának gödörben való eltemetése. A Szigetszentmiklós-Üdülősoron előkerült részleges állattemetkezést, a kerámiatípusoknál ismertetett analógiák alapján, a bádeni kultúra fiatalabb szakaszára datáljuk. A lelőhelyünkön is előkerült hiányos vázrészek eltemetése véleményünk szerint egyfajta rituális csonkítást feltételez. Ide sorolható Tahitótfalu brachyceros 60 típusú, és Káposztasmegyer 30. objektuma koponya és végtagok nélkül eltemetett borjúváza.

61 Kétegyházán egy szarvasmarhatetemnek csak a gerincét helyezték be a gödörbe.

62 Az állatcsontokon, illetve a gödrök betöltésében gyakran égés-tüzelési nyomok voltak megfigyelhetők. Feltételezhetően az állattetemek és vázrészek gödörbe helyezése előtti, vagy utána történt égetés a rituális szertartás része lehetett. Szarvasmarha és állatkoponya temetése már a neolitikumban ismert, a vallásos elképzelés, Égeikum és Anatólia korabronzkorával, ezen keresztül Elő-Ázsia vallásaival mutat szoros összefüggést.

63 Összefoglalás A Szigetszentmiklós-Üdülősoron feltárt 2500 m területen a késő rézkori objektumok szétszórtan és kis számban kerültek elő (2. kép). Lelőhelyünk területének geomorfológiájára jellemző, hogy a főként folyami homokból álló anyagát ártéri meszes iszap emeli meg 1-2 méter vastagságban. A Duna felé meredek alámosott peremmel végződik.

64 Az árterületből kiemelkedő széles dombhát megtelepedésre rendkívül alkalmas volt, már a középső rézkortól kezdve. A szerkezeti mozgások és az óholocén időszaki klímaingadozások hatására a Duna a ll/A teraszfelszínbe 2-3 méter mélységű medreket vájt. A Dunának ezek az ágai több kisebb szigetet is közrefogtak, feltételezhetően a szigetszentmiklósi lelőhely is egy ilyen kisebb szigeten helyezkedett el.

65 A kosztoláci kultúra Budapest környéki elterjedési térképe (7. kép) a Dél felől érkező kultúra epizódszerű megtelepedését jelzi. A főváros, és közvetlen környékén az alább felsorolt, kosztoláci kultúrába sorolható lelőhelyek találhatók: 1. Tahitótfalu (Pánkuti-domb, Szentpéteri-dűlő), 2. Szigetmonostor (Duna-part, Pusztamonostorok), 3. Szentendre (Papsziget, Pannóniatelep I., II.), 4. Békásmegyer (Nap néni csárda, Pünkösdfürdő, BSE), 5. SzigetszentmiklósÜdülősor, 6. Szigetcsép-Tangazdaság. Csepel-szigeten a szigetszentmiklósi, és a kultúra nagyobb, önálló szigetcsépi telepén kívül nincs feltárt, a kosztoláci kultúrába sorolható lelőhely. A két régészeti lelőhely horizontális stratigráfiája is részleges egyezést mutat. A bádeni kultúra késői szakaszával részben együtt él, részben követi a kosztoláci kultúra, majd mindkét lelőhelyet a korabronzkori Harangedény kultúra népe veszi birtokba. A Szigetszentmiklós-Üdülősoron feltárt késő rézkori objektumok leletanyaga is ezt igazolja. A 90., 191., 73/a objektumok a bádeni kultúra emlékanyagát tartalmazták, addig a többi objektum leletanyagában a két kultúra leletanyagának keveredése mutatható ki. A kosztoláci kultúra tipológiai alapon történő kronológiai felosztására nem térünk ki részletesebben.

67 A Szigetszentmiklóson előkerült leletanyagot a bádeni kultúra késői fázisával együttélő kosztoláci kultúra idősebb fázisára datáljuk, ugyanezt a periódust Korek a post-únyi csoportot ért kosztoláci hatásként értékeli.

58 Az únyi csoport kronológia helyzetét legutóbb a bádeni kultúra Budapest, Medve utcában feltárt te50. Endródi—Vörös: Késő rézkori állattemetkezések Magyarországon. (Kézirat) 51. Korek (1983) 116. 52. Tompa (1943) 3. kép 27., Banner (1956) 72., 38. L 6. 53. Banner (1956) 81, 84, 49. t 34., 51. L 1, 11-12. 54. RégFüz 1 (1987) 17. 55. RégFüz 14 (1960) 16., ArchÉrt 88 (1961) 284. 56. Vörös (1979) 21-22., 24. 57. RégFüz 16 (1963) 17. 58. Banner (1956) 75., Behrens (1964) 2/a kép 59. Korek (1984) 20. 14. kép 1., Vörös (1988) 60. Ecsedy (1973) 8. 12. kép, Kővári (1985) 61. Endródi—Vörös: Késő rézkori állattemetkezések Magyarországon. (Kézirat) 62. RégFüz 1 (1987) 17. 63. Lásd: Alaca-Höyük és CJr-i királysírok részleges és teljes állattemetkezéseit Behrens (1964) 13. 4. ábra, 16. 7. ábra, Makkay (1963) 14. Az anatóliai-helladikus bronzkor és a bádeni kultúra abszolút kronológiai helyzetével jelen anyagközlés keretein belül nem kívánunk részletesen foglalkozni. 64. Pécsi Cl958) 299. 65. Részletesebben: Schweitzer Ferenc jelen kötetben megjelent publikációja. 66. Bondár (1984) 67. Pavuková (1968) 417. 68. Korek (1984) 27.