Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

ENDRŐDI ANNA: Késő rézkori leletek Szigetszentmiklós-Üdülősoron

b) Egy bögre beszurkált pontokkal díszített fültöredéke került elő a 236. objektumból (11. kép 3.), amely azonban típusmeghatározásra nem alkalmas. 4. Amfora V. N. Pavuková tipológiáját követve ide soroljuk azokat a rövid, hengeres nyakú edényeket, melyeknek két, egymással szemben ülő szalagfüle az edény legnagyobb kiöblösödésén található. A 191. objektumból került elő töredéke (7. kép 1.). Nevidzanyban fültöredékek, Palotabozsokról töredékünkhöz hasonló, de ép 35 edények ismeretesek. 5. Amfora alakú edény A 73/a objektumból került elő egy nagyméretű, hengeres nyakú, kannelurazott amfora alakú tárolóedény perem-oldaltöredéke (10. kép 1.). Legjobb analógiáit Palotabozsokon találjuk,

36 azonban kannelúrázott díszítése üny és Békásmegyer III. nagyméretű, amfora alakú tárolóedényeinek díszítésére emlékeztet.

37 6. Merice A 236. objektum (tűzhely) közeléből került elő egy csúcsos aljú, széles szájú, perem fölé magasodó, széles szalagfüles merice (11. kép 8.), melyhez hasonló Pilinyről, Ózd-Kőaljatetőről,

3 Dunaszekcső-Várhegyről 0 és Szigetcsépről

41 ismert. 7. Orsógomb A 191. objektumból került elő egy orsógomb fél töredéke (7. kép 4.). A Szigetszentmiklós-üdülősoron feltárt kavicsos alapozású, hamuzógödrös tűzhely (236. objektum, 3. kép) analógiáit nehéz felsorakoztatni, mivel a hazai szakirodalomban az 1970-es évek óta mindössze három lelőhelyről van részletesebb közlés. Szigetcsép-Tangazdaság, kosztoláci kultúra telepén két esetben földbemélyített kemence boltozat-maradványával került elő (7., 13. objektum), egy esetben egy kerek, tapasztott tűzhely került elő, a hozzá tartozó hamuzógödörrel (16-17. objektum), egy esetben pedig gödörnek tűzhelyként való másodlagos felhasználására van adat ( 10. objektum).

42 Az esztergom-diósvölgyi kemence földbemélyített, boltozatos, az előkerült leletanyag alapján az únyi leletekkel jellemzett időszakra datálható.

43 Építési technikáját tekintve a csákvár-gellénkerti kemence áll legközelebb a Szigetszentmiklóson előkerült kemencéhez, annak ellenére, hogy a csákvári kemence a bádeni kultúra egy korábbi (Nevidzany-Viss, azaz Báden 111) fázisának leleteit tartalmazta.

44 A kemence kerámiatöredékes-kavicsos alapozású, vastagon tapasztott, boltozatos volt. Szigetszentmiklóson mind a hamuzógödör, mind a tűzhely legalját tártuk fel, az analógia alapján valószínűsíthető, hogy ez is boltozatos kemence lehetett. Bondár M. további 12, a bádeni kultúrába sorolt lelőhelyről közöl adatot, azonban ezek publikálatlanok 45 A 200. objektum alján, annak közepén két, teljesen ép, szájára állított edény került elő (9. kép 1-2.). Hasonló jelenséget figyelt meg Banner Hódmezővásárhely-Bodzáspart bádeni kultúrába tartozó telepén 46 Az ossarni analógiák alapján ő is az áldozati gödrök közé sorolta az előkerült objektumot. A bádeni kultúra ossarni lelőhelyén feltárt áldozati gödrök cilindrikusak és vízszintes aljúak voltak, némely gödör legfelső részén égetés nyoma, és átégett agyagtapasztás volt.

47 A szigetszentmiklós-üdülősori áldozati gödör formája analóg, tapasztás nem volt megfigyelhető. A 2. számú edény égéstől deformálódott (9. kép 2.). Három rétegben tapasztott áldozati gödör került elő Szigetszentmiklós-Üdülősor korabronzkori telepén, azonban ennek formája (négyszögletes) eltért a késő rézkori rituális jellegű objektumoktól.

48 Makkay az áldozati gödrökkel és vallásos elképzelésekkel foglalkozó részletes tanulmányaiban a fentebb leírt jelenségeket a déli eredetű gabonaáldozattal hozta összefüggésbe, melynek szokása az Egeikum és DélKelet-Európa korai neolitikus időszaka óta ismert.

49 Feltételezhetően az 59. számú, kis méretű, vízszintes aljú, enyhén méhkasalakú gödör hasonló rituális jelentőséggel bírt (4. kép 1.). Minimális kerámiatöredék mellett hat őrlőkő és töredékeik kerültek elő az objektum betöltéséből, a gödör aljáról és felső rétegéből. Gabonaáldozattal való összefüggése valószínűsíthető. A 191. objektumban megfigyelt szarvasmarhakoponya és végtagok el temetését a rituális állattemetkezések közé soroljuk. A későrézkori bádeni és kosztoláci kultúra huszonnégy lelőhelyéről ismeretes szarvasmarha-, juh-, sertés- és kutyacsontvázak, állatkoponya (ős34. Pauukooá (1974) 272. 35. Paoukouá (1974) 46. L 17., Banner (1956) 111. L 36. Banner (1956) 11. L 6-7. 37. Banner (1956) 15. L 15., 40. L 1. 38. Banner (1956) 27. L 38. 39. Banner ( 1956) 69. L 9. 40. Ecsedy (1984) 6. kép 41. Kbre/c (1984) 3. kép 1. 42. Kbre/c (1984) 9, 15. 43. Bondár (1987) 32^47. 44. Makkay (1970) 44-45. 45. Bondár (1987) 42. 46. Banner (1956) 209. 47. Bayer (1928) 62-64. 48. Endródi (1992) 6, 14, 54. kép 49. Makkay (1963)3-5.