Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

ENDRŐDl ANNA: A korabronzkori Harangedény kultúra telepe és temetője Szigetszentmiklós határában

volt a ház szerkezete (10-13. kép). A ház ÉNY-DK tengelyű, bejárata a déli oldalon volt, amelyet egy cölöplyukhiányjelzett. A cölöplyukak átmérője: 20-45 cm-ig, a mélységük: -8—49 cm-ig terjedtek. A cölöplyukak szabályosan 1,20-1,40 m távolságra voltak egymástól, mind az északi, mind a déli, íves oldalon, míg a keleti apszisos záródásnál a cölöplyukak egymástól való távolsága változó és sűrűbb volt. A ház nyugati záródása egyenes (kissé homorú) volt, három tartógerendával oldották meg. A szelement tartó ágasfák gödrei a ház tengelyében voltak. Az alapterület megközelítően 90 m volt, így a ház körülbelül 30-40 ember befogadását tette lehetővé. A cölöplyukak 85%-a nem tartalmazott leletanyagot, az apszisos záródás északkeleti részén levő négy cölöplyukban kerültek elő kerámia töredékek. Egy esetben a Ludanice kultúrába sorolható néhány töredék, míg három esetben korabronzkori kerámiatöredékek (közte jellegzetes kihajló peremű táltöredék) voltak a cölöpgödrökben. A Ludanice kultúra néhány töredéke, a ház északkeleti záródásánál szórványként (tehát nem objektumból) is előkerült. Óhatatlanul felmerült a szokatlan csónak alakú ház középső rézkori datálása. Minden esetben azonban a cölöpgödrök alját tártuk fel, így a korabronzkori kerámia csak az építés során kerülhetett bele. A ház belsejében és környezetében, leszámítva a kelta hulladékgödröket, csak a Harangedény kultúra leleteit tartalmazó objektumok voltak, tűzhely maradványai nem kerültek elő. A feltárás folyamatában korabronzkori kerámiatöredékek kerültek elő (72. kép 1-8). A ház cölöpgödreit láthatóan egyetlen egyszer nem metszette korabronzkori objektum, a déli oldalon egy kelta gödör vágta az egyik cölöplyukat, ugyanakkor nem lehet véletlen, hogy a 120. számú (fazekat és tálat tartalmazó) tárolóverem, valamint a település egyetlen formájában és funkciójában is eltérő 100. számú gödre - egy áldozati gödör - a ház belsejében, a bejárat közelében volt. (Erre a későbbiekben még kitérünk.) Véleményünk szerint a ház apszisos záródásának egy részét középső rézkori települési szintre építették, illetve a cölöplyukak egy részét ásták be. Az apszisos épületek a Kárpát-medencében és Közép-Európa területén az Aichbühl csoportban, a müncshöfeni kultúrában, a stichband-kerámia késői, díszítetlen korszakában, valamint a Veszprém-Felszabadulás úti lengyeli kultúra legkésőbbi szakaszában jelennek meg legkorábban.

46 Ezek az épületek cölöpszerkezetesek, hosszanti oldaluk néha ívesek, mégis inkább trapezoid formájúak. A házak többségénél alapárok nyomát is feltárták. (Briese Kujavsky, Gros Gartach, ugyanígy a veszprémi ház is alapárkos.).

47 Brezno-Bei Louny és Bylany házait tekintve megállapítható, hogy a késői lengyeli (trapéz alakú) házak oldalfalait gyakran alapárokba, sűrűn (30—40 cm távolságra) egymás mellé helyezett gerendákkal alakították ki,

48 míg a branői telep Ludanice kultúrába sorolt házai kisméretű, általában hat tartógerendával kialakított téglalap alakú házak 49 A szigetszentmiklósi ház, így formáját tekintve sem illeszthető be a neolitikus és rézkori trapéz alakú házak közé, amelyek legkorábbi megjelenését a Kárpát-medencében a Rachmani időszak apszisos épületeivel hozzák összefüggésbe.

50 A Harangedény kultúra nyugati csoportjában a háztípusok meglehetősen nagyszámú variációival találkozunk. Németország északnyugati részén és Dániában cölöpszerkezetes, téglalapalakú házak, Hollandiában mindkét végén lekerekített, 20 métert meghaladó hoszszúságú, 6 méter széles házak (Veluwe Beakers) ismeretesek. Dél-Anglia középső harangedényes fázisának Belle Tout telepén kétféle háztípust - ovális és téglalap alakú gerendavázas házakat tártak fel.

51 A Harangedény kultúra keleti csoportjának elterjedési területéről, az előkerült házakról nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. Morvaország és Szlovákia néhány lelőhelyén kerültek elő „gödörházak" (Tesetice, Hostivar).

52 A kultúra Budapest környéki lelőhelyei közül a Csepel-sziget keleti oldalán, a Soroksári Duna-ág közelében fekvő két lelőhelyről áll rendelkezésünkre felépítményre utaló adat. Csepel-Hollandi úti telepen 120 cölöplyukat tártak fel két csoportban, azonban rendszert nem lehetett 53 megfigyelni. Szigetcsép-Tangazdaság egyik 1,8 m átmérőjű objektuma körül nyolc cölöplyukat figyeltek meg, azonban itt sem volt eldönthető, hogy egységes szerkezethez tartoztak-e. Szigetcsép 46. objektuma egy négyszögletes, teknős aljú gödör, E-D-i hossztengelyében két cölöplyukkal, feltételezhetően egy kunyhószerű épület maradványa.

54 A szigetszentmiklósi ház építésével kapcsolatban azokat a kulturális alapokat is szem előtt kell tartanunk, amelyekkel a Nyugat felől ideérkező harangedényes nép szembetalálhatta magát, és amelyek hozzájárultak kulturális képük és társadalmi életük kialakításához, egyben megváltoztatásához. Gondolunk itt az autochton Makó kultúrára, a Nagyrévi kultúra korai fázisára, és a Somogyvári kultúrára. Az utóbbi évek ásatásai során a Makó kultúra köré46. Raczky (1974) 201. 47. Hampel (1989) 81., Raczky (1974) 185-210. 48. Pleinerová (1984) 23., 27., 28. 49. Vladar-LJchardus (1968) 263-352. 50. Raczky (1974) 201. 51. Hamson (1980) 35., 36., 29., 78. 52. Hamson (1980) 56., Masek (1970) 18-31. 53. Schreiber (1974) 190-198. 54. Ecsedy (1988) 5.