Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)
M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál
települések következtében nincsenek megbízható adataink, mégis úgy tűnik, hogy a telepgödrök csoportokat alkotva helyezkedhettek el a telepen. Az objektumok sekély, alaktalan, gyakran egymásba fonódó gödöregyüttesek voltak. Az altalajtól alig elkülönülő sötétebb világosbarna színű betöltődésük kevés kerámiaanyagot és állatcsontot tartalmazott. 72 A kerámiatöredékek általában jól kidolgozottak, legtöbbször homok, illetve finom kavics és kerámiazúzalék keverékével savanyítottak. Ritkábban megfigyelhető apró kavicstörmelék, illetve durvább kerámiazúzalék felhasználása is. Jellemző a felület polírozása, ritkábban simítása, a világosbarna szín, illetve a barna különböző árnyalata, gyakran sötétszürke foltokkal. Objektumok 144. objektum Korabronzkori gödörrel jelentősen elpusztított teknős aljú gödör. Kerámialeletek Különböző mértékben behúzott szájú tálak töredékei (23. kép 7-12.), egyikük öblén korong alakú bütyökkel (23. kép 18.). Peremátmérő: 26 (23. kép 18.) és 20 cm (23. kép 7.). Felső részén harangosodó talpú tál (23. kép 11.), illetve hordó alakú edény bikónikus változatának töredéke, öblén dugó alakú bütyökkel (23. kép 15.). 221. objektum A feltárási terület szélén került elő, így csak félkör alakú, teknős aljú, 30 cm mély részletét tárhattuk fel. Átmérő: 2x3 m. Kerámialeletek Behúzott peremű edények töredékei (24. kép 3.) és átfúrt bütyökfül. 225. objektum Alaktalan, egyenetlen aljú, 14 cm mély gödör. Átmérő: 2x1,70 m. Kerámialeletek Nagyméretű, ívelt felsőrészű bikónikus edény töredéke, felső részén és öble alatt szögben megtörő vízszintes füllel. Sötétbarna, polírozott, durvább kavics és kerámiazúzalékkal soványított (24. kép 13.). Peremátmérő: 34 cm. a vázat nem érintette. Sírfolt nem látszott, betöltése a gödörével megegyező, világosbarna színű volt. A 100x55 cm átmérőjű ovális, teknőszerű sírgödröt az objektum aljába mélyítették. Oldala a fejnél meredeken mélyedt le, a lábaknál viszont menetelesen emelkedett. Legnagyobb mélysége: 56 cm volt. A DK-ÉNy-i tájolású, 13-15 éves gyermeket erősen zsugorított, oldalra fordított helyzetben, mintegy begyömöszölhették a kisméretű sírgödörbe. A fejet a meredek oldalfalnak támasztották, a lábfejek a medencénél, a karok szorosan a test előtt feküdtek (24. kép 1.). A mellékletként adott behúzott peremű tálat nem a gödörbe, hanem a fej fölött 20 cm magasságban kialakított padkára helyezték (24. kép 2.). 229. objektum Alaktalan, 10 cm mély, egyenetlen aljú, a meneteles oldalú gödör. Átmérő: 1,90x1,80 m. Kerámialeletek Hordószerű edények peremtöredékei (24. kép 4.,6.). 230. objektum Korabronzkori beásással bolygatott, alaktalan, egyenetlen aljú gödör, közepében 150 cm átmérőjű sötét elszíneződéssel. Mélység: 40 cm. Átmérő: 3x2,30 m. Kerámialelet Behúzott peremű mély tál töredéke, peremből induló zömök füllel (24. kép 5.). 233. objektum Kelta gödörrel bolygatott, egyenes aljú gödör. Mélysége 10 cm. Átmérő: 2,30x1,50 m. Betöltésében egy obszidián szilánk került elő, korát fölötte előkerült anyag határozza meg. Kerámialeletek Behúzott peremű tálak töredékei, egyikükön lelógó kerek bütyök (23. kép 13-14.). Csőtalpas tál töredéke (23. kép 1.). 234. gödör Nagyméretű, sekély, teknőszerű lemélyedésekből álló objektum. Mélysége: 10-30 cm. Átmérő: 5,40x2,90 m. 228. objektum Kerámialeletek Sekély, alaktalan gödör, amelynek bontása közben csontvázas temetkezés került elő. A gödör jelentős Behúzott peremű, kónikus aljú tál 24. kép 9.), csőtalrészét korabronzkori beásás bolygatta, amely a sír kö- pas tálak (24. kép 8., 11.), bütyökdíszes hordó alakú zelében sekélyebben, meneteles oldallal mélyedt le, így edény (24. kép 14.), illetve ívelt kétfülű csészékből 72. A középső rézkori objektumokból összesen 101 db csonttöredék került elő. 66% szarvasmarha, 24% juh, 5% sertés, 3% ló, 1% kutya, 1% gímszarvas.
