Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)
M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál
35/C gödör (50-80 cm) A kerámiaanyag minden esetben homok és szerves anyag keverékével soványított. Az edényformák között simított, mély barázdákkal díszített (79. kép 5.), továbbá polírozott, bütyökdíszes (19. kép 6.) bikónikus edények töredékei szerepelnek. Emellett előfordul a széles, alacsony csőtalptípus is (79. kép 8.). Az említett díszítésmódok mellett két sötétszürke töredéken polírozott sávok figyelhetők meg (79. kép 1., 2.). 41. gödör A későbbi árokkal bolygatott gödör a feltárási terület északi részén került elő, így csak részlegesen tárhattuk fel. Az alaktalan, egyenetlen aljú gödörrész legnagyobb kiterjedése 3,50x2,20 m, relatív mélysége 86 cm volt. Sötétebb világosbarna betöltése őrlőkőtöredéket, kevés kerámiát és állatcsontot 18 is tartalmazott. Kerámialeletek Finomkerámia Jellemző a polírozott, ritkábban simított felület, egy világosbarna táltöredék kivételével (21. kép 2.) a szürke szín különböző árnyalata, és a homokos soványítás. Néha finom szerves adalék is megfigyelhető (21. kép 4-5). A karcolt díszű töredékek részben gömbszelet alakú edényekhez (21. kép 1., 4., 7.), illetve mély csészeformához tartozhattak (21. kép 3.). A díszítés rendszere csak egy esetben rekonstruálható. A gömbszelet alakú edény pereme alatt 1 mm széles, bekarcolt vonaldísz fut körbe, amelyhez dupla soros ívminta kapcsolódik. Az ívek között és a találkozási pontoknál kottafejek vannak (21. kép 1.). A bekarcolások mellett előfordul a szélesebb, mély, barázdaszerű díszítés is (21. kép 4.). Az egyik oldaltöredék külső oldalán polírozott sávok figyelhetők meg (27. kép 8.). A finomkerámiához tartoznak a kónikus tálak töredékei is (27. kép 2., 5.). Házikerámia Durvított, néha elsimított (27. kép 6.), világosbarna töredékek. Anyaguk homok, pelyva és kavicszúzalék keverékével soványított. Részben gömbszelet alakú edényekből származhatnak (27. kép 6.). Díszítésként körömbenyomás (27. kép 12.), benyomott kerek bütyök (27. kép 10.) és rövid bekarcolások szerepelnek (27.kép 9., 13.). Előfordul az ujjal elhúzgált felületkiképzés is (27. kép 11.). Értékelés, keltezés 13. gödör Az objektum leletanyagában, a kottafejes díszítés szórványos előfordulása ellenére, leginkább a DVK legidősebb fázisára jellemző elemek dominálnak. A finomkerámiánál, néhány kivételtől eltekintve, a kottafejes töredék esetében is, megfigyelhető a legidősebb szakaszt jellemző finom szerves anyag felhasználása. Az edénytípusok a töredékesség miatt csak részben rekonstruálhatók, de a fordított csonkakúp alakú tál uralkodó szerepe jól látható, amely a legidősebb fázis egész te19 rületén jellemző. A díszítések közül a vörös inkrusz20 21 táció, illetve kanellúraszerű díszítés mellett, ugyancsak ezt az időszakot jellemzi a három párhuzamosból álló, kottafej nélküli barázdaszerű vonaldísz is. Az egyik töredék alapján az edénytesten hullámszerűen körbefutó motívum feltételezhető (3. kép 11.), amely inkább a bikónikus edények lekerekítettebb, gömbforma felé 22 mutató változatain jelenik meg. Néhány töredék alapján talán a forma megjelenésére is következtethetünk (3. kép 15., esetleg 11., 14., 16., 5. kép 2.), amely már a fiatalabb DVK felé mutató elem, csakúgy mint a vékonyabb vonaldísz megjelenése (3. kép 75.), 23 a homokos soványítású szürke finomkerámia előfordulása (3. kép 15., 4. kép 1 .), 24 illetve a felkent barbotin fokozatos eltűnése. 25 A leletanyag jellemzői, de leginkább az atipikus kottafej megjelenése alapján, az objektumot a legidősebb DVK fejlődés végére keltezhetjük, amely talán valamivel idősebb lehet vagy éppen beilleszthető a Milanovce, 26 illet27 28 29 ve Bicske, Becsehely II., Medina, Aba-Felső30 szentiván együttesekkel meghatározott átmeneti fázisba. A legidősebb fázissal való összefüggéseket hangsúlyozza a gödörből előkerült agyagcsüngő is (3. kép 1.). A tárgytípus megjelenése a legidősebb VK környezetében jellemző, és úgy tűnik, a teljes elterjedési területen megtalálható. 18. 3 db csonttöredékből 77% szarvasmarha, 8% juh, 15% őstulok. 19. Paoúk I960., 20-21; Kalicz 1979-80., 20-21; 1988., 148; Tichy I960., 4. kép 5-8., 7. kép 1., 2., 8. kép 1., 2., 5., 12. kép 7., 18. kép 1-5; Kaufmann 1981., 3. kép 2., 4. kép 11., 1982., 3. kép 3., 4. kép 4., 5. kép 3-4., 6. kép 1-2; Reinecke 1982., 5. kép 6., 6. kép 1-6., 7. kép 1-7. stb. 20. Pauúk 1980., 24; Kaufmann 1983., 185. 21. Makkay 1978., 10., t 1. 22. Tichy 1962., 13. kép 4; Kölnik 1978., 70. kép 2; Pauúk 1980., 35. kép 7., 41. kép 1-2. 23. Makkay 1978., 25; Pauúk 1980., 23-24. 24. Makkay 1978., 18. 25. Pauúk I960., 46-47. 26. Pauúk I960., 45-47., 19. és 42. kép. 27. Makkay 1978., 28. kronológiai táblázat, XXV1-XXV1I. kép. 28. Kalicz 1988., 163. 29. Kalicz 1988., 163., 59. kép. 30. Makkay 1970., 27-28.
