Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

VADÁSZ ÉVA: Későbronzkori település nyomai az MO autópálya szigetszentmiklósi nyomvonalának közelében

nése itt Kőszegi II. periódusára helyezhető, s a legtöbb ismert példány már a Vál kultúra kialakulási korszaka30 v ban fordul elő. A Caka kör halomsírjaiban nem találkozunk ezzel az urnatípussal, településein gyakoribban, ezek kora azonban több esetben már a HA első felére helyezhető. Ilyen például Nagysáró-Sarovce, ahol Novotná szerint Caka-Velatice típusú kevert anyag került elő. 31 A típustábla alapján csak következtetni lehet az ipoly-szakállasi - ipel'sky Sokolec-i település időtartamára, ahol a megtelepedés a későhalomsíros korban kezdődik és a Gáva kultúra korában végződik, s hasonló urnatöredékek is előkerültek. 32 Valószínűnek tartjuk, hogy ez az edényforma a HA1 periódusban terjedt el a Dunántúlon, s megjelenése a Baierdorf-Velatice körhöz kapcsolódik. Másik urnatípusunk a hengeres nyakú, ún. amfora, vállán két füllel (8. kép 13.) az egész Közép-Duna vidéki urnasíros kultúra területén formailag későhalomsíros előzményekre vezethető vissza, s kisebb-nagyobb alakváltozással a Vál kultúrában is továbbél. Ezzel az edénytípussal áttérünk a gödör leletanyagának harmadik fő összetevőjére, mely a továbbélő későhalomsíros népcsoportok hagyatékának tekinthető, s kronológiai értéke alacsonyabb. Ide tartoznak mindenekelőtt a fordított csonkakúp alakú csészék. (7. kép 17.), a sima (9. kép 1-2.), a vízszintesen síkozott (9. kép 4.) és az éles törésvonallal behúzott peremű (9. kép 3.) tálak. A későhalomsíros korszakban a leggyakoribb az éles törésvonallal behúzott perem, gyakran bütyökdíszítéssel társulva. Ezt a típust a Vál kultúrában már csak kisebb számban ismerjük. A vízszintesen síkozott peremű tál kronológiai határai szélesek, a mi szempontunkból fontos az e típuson lévő kettős átfúrt bütyökfül, melyből még egy töredék is előkerült (9. kép 6.). Ilyen fülek eddig leggyakrabban turbántekercses tálakon fordul33 tak elő, legkorábban a Vál kultúra 1. periódusában. Bár már Petres is utal a korábbi megjelenésre, erre a Dunántúlon ez az első példa. A mienkhez hasonló, de szélesebb szájú példányok kerültek elő a jól keltezhető igrici edényleletből és a csorvai temetőből. 34 Síkozott peremű tálunk tehát a HA1 periódusra tehető, amit a mocsonoki - sládeíkovcei telepről előkerült hasonló példány is megerősít, Paulik szerint kevert Caka-Velatice környezetben. 35 A turbántekercses tál (9. kép 5.) korát is többnyire a környezete határozza meg. Kőszegi II. periódusában jelennek meg, s arányuk a Vál kultúra kialakulásával egyre nő a vízszintesen síkozott peremű tálakhoz viszonyítva. A HA első felében előkerülő tálak egy része jól megkülönböztethető a Vál kultúra turbántekercses táljaitól, utóbbiak alakja gömbölyűbb, díszítésük más technikájú, a ferde árkolás sűrű, s a perem hullámos. A korábbiakat a szokványos elnevezés helyett inkább ferdén síkozott peremű tálaknak neveznénk. A síkozás - amely a korban általános - itt hosszan elnyúló, s alsó határát, mint a mi példányunknál is, sokszor a behúzott perem éles törésvonala adja. Szerintünk ez a típusváltozat az, ami nagyobb biztonsággal a HA első felére keltezhető, s többnyire ebben vagy a korai Vál kultúra környezetében fordul elő. 36 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a másik turbántekercses változat korábbi példányai nem jelennek meg már ebben az időszakban, mint ahogy lelőhelyünkön is a 37. gödörben (10. kép 10). Későhalomsíros formára vezethető vissza a tölcséres nyakú, vékony falú tálka, vállán éles törésvonallal (9. kép 10.). Előfordul a Caka 37 és a Baierdorf Velatice körben is, a korábbi változatoktól talán csak abban különbözik, hogy pereme nem annyira kihajló. 9 Másik, a korban általánosan elterjedt tálforma nagy méretű, válla gömbölyű (e korban gyakran árkolással díszített), vagy éles törésvonallal folytatódik a fenék felé. A gödörben talált nagy átmérőjű, kihajló, síkozott peremtöredékek (9. kép 7.,9.) és egy oldaltöredék (9. kép 8.) csak az edénytípus meghatározását teszi számunkra lehetővé. Az egy vagy kétfülű, kis méretű fazék a későhalomsíros kortól szintén megszokott melléklet a sírokban és gyakori a telepeken (9. kép 11.). 40 Meglepően kevés a gödör anyagában az ún. házikerámia. Egy nagy, durva felületű hombáredény több töredéke, bordadíszes vállal (9. kép 30. Kőszegi (1984) 129. 3. 1.: Bp. Harrer P. u., Trogmayer (1963) T. VI 11/8.: Csórva 9b (velau'cei jellegű) sír, Kemenczei (1975) 51. Abb. 2/4.: Mende 3. sír, Kőszegi (1988) 34. t. 1.: Bp. Káposztásmegyer, 45. L 4.: Celldömölk-Sághegy, Patek (1958) 409. 18. k. 2.: Tököl (szórvány) 31. Paulik (1963) 303. obr. 30/4., Novotny- AYovotná ( 1981) 248-250: 32. Paulik (1963) 299. obr. 22. hengeres nyakú urnák: 33., 35., 44., 45., későhalomsíros edények pl.: 1-2, 23-24, 28., 71., gávai edény: 57. 33. Petres (1959) 303. T. 1/17.: Alsószentiván 4. sír, 310. Patek (1961) Neszmély II. 4.: 18. sír, IX. 5.: 55 sír, Schreiber (1991) Bp. Békásmegyer 180. Abb. 13/1.: 19. sír, 182. Abb. 15/5-6.: 48. sír stb. 34. Hellenbrandt (1990) 95. 3. k. 5„ 96. 5. k. 1. 3., Trogmayer (1963) Csórva T. XIV/1.:58. (velaticei jellegű) sír, T. XI/2, 13.: 38. (cakai jellegű) sír 35. Paulik (1963) 302. obr. 28/10. 36. Sajnos Kőszeginél a rajzok ezt a különbséget nem jelölik. HA1 környezetből hasonló tál pl. Igrici: Hellebrandt (1990) 95. 3. k. 4. Korai váli környezetből: Neszmély 81. sír: Patek (1961) XII. 3., Tököl 29. sír: Patek (1958) 401. 10. k. 3., Regöly 12. gödör: Patek (1968) LXXXIV. 2. 37. Paulik (1966) 375. obr. 19/9.:Kolta II. sír, Paulik (1984) 43. obr. 10/6.:Dedinka (Fajkürt) III. sír, Trogmayer (1963) Csórva T. XXV/5.: 57. sír, T. XXVIl/l.: 64. sír 38. Lochner (1986) 283. T. 1/5. Baierdorf 1. sír, Paulik (1962a) 42. obr. 12/3.: Trebatice (Trebéte) 39. Kemenczei (1989) 219. Abb. 11/10, 14.: Jánosháza, 213. Abb. 5/5.: Bakonyszücs 40. Későhalomsíros környezetben: Farkasgyepű Pölöserdő: Kemenczei (1989) 215. Abb. 7/3. Cakai környezetben: Caka (Cseke) II., III. sír: Toéik - Paulik (1960) 86. obr. 24/4., 87. obr. 25/3. Caka-velatice környezetben: éarovce (Nagysáró): Novotny- Novotná (1981) 240. Abb. 5-6, 242. Abb. 8. Baierdorfi környezetben: Baierdorf 2., 6. sír: Lochner (1986) 285. T. 3/2, 288. T. 6/1.