Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)
Jegyzetek
JEGYZETEK 1. MÉRI I. 1948. 13-14. 2. Pl. Nagy Géza már 1893-ban kísérletet tett a kun temetkezések régészeti jellemzőinek meghatározására és zseniális megsejtéssel a kunok régészeti hagyatékához kapcsolta az erdőtelki („erdőteleki") leletet. NAGY G. 1893. 105-117. Vö. még FODOR I. 1976. 3. Vö. SELMECZI L. 1982. 96. 4. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1969 a 107. 5. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1973 a . 243. 6. Vö. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1969\ 1969 b , 1972, 1973 a , 1973 b , 1989. 7. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1972. 177-202., 1973 a . 242. 8. Ezt a módszertani alapállást részletesen kifejtette a szolnoki Damjanich Múzeum 1982-ben, Szolnok a népek országútján címmel megnyílt, állandó régészeti kiállításának forgatókönyvéről készített bírálatában. 9. HATHÁZIG. 1987-88. 106-120. 10. Vö. PÁLÓCZI-HORVÁTH A. 1969 a , 1969 b , 1972, 1973 a , 1973 b , 1974, 1975, 1989. 11. SZABÓ L. 1979. 26.; ENGEL P. 1990. 229.; GYÖRFFY GY. 1953. 249.; 1987. 60-63.; 1990. 312-315. 12. Ugyancsak köszönettel tartozom a régészettudomány jeleseinek és valamennyi kollégámnak, akik az ásatás megtekintése során véleményükkel megtiszteltek. lelenlélük, bátorításuk mindig új erőt adott munkám folytatásához. Szeretnék köszönetet mondani Bokányi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete igazgatójának, Kubinyi András egyetemi tanárnak, Raczky Pál egyetemi docensnek, s a címek felsorolása nélkül szakmánk összes képviselőjének - Szabó Miidósnak, Kovács Tibornak, Trogmayer Ottónak, Németh Péternek, Farkas Józsefnek, Bodó Sándornak, Törőcsik Zoltánnak, Uzsoki Andrásnak, Laszlovszky Józsefnek, Gaál Attilának, Szabó Jánosnak, akik látogatásukkal munkámat megtisztelték, észrevételeikkel azt segítették. Külön is szeretnék megemlékezni azon jeleseink, kollégáink szakmai segítségéről, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk, s akik többször is megtisztelték jelenlétükkel az ásatást: Mócsy András tanszékvezető egyetemi tanárról, Korek Józsefről, Bándy Gáborról, Szabó János Győzőről és Ikvai Nándorról. Külön is szeretném kiemelni Tálas Lászlónak, a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatójának és Tóth Jánosnak, a jászberényi Jász Múzeum igazgatójának a munkafeltételek megteremtéséhez nyújtott segítségét. A feltárás gyakorlati végrehajtásában jelentős segítséget nyújtott számomra Szűcs Árpád, akinek a gyönyörű rajzokat is köszönöm, Madaras László, Szabó Géza, Kiss Agnes, Havassy Péter, TóthJózsef, Csányi Marietta és Kozma Károly. Köszönet illeti őket érte. Itt szeretném köszönetemet kifejezni Gedai Istvánnak is, a sírokban talált érmek meghatározásáért. 13. ZUPKÓ Á. 1886. 212. 14. A Pestynek küldött kézirat alapján közli PRÜCKLER J. 1937. 56. A Pesty-féle helynévtárnak a Jászságra és Kunságra vonatkozó teljes anyagát közzétette BOGNÁR A. 1978. A szóban forgó adat 68-69. és a 71-72. oldalakon található. 15. BENDEFY L. 1976.1. 153-154., H 24. 16. PRÜCKLER J. 1937. 55-56. 17. PRÜCKLER J. 1937. 59. 18. PRÜCKLER J. 1943. 19. KOMÁROMY J. 1939. 23-28. 20. KOMÁROMY J. 1939. 23. 21. KOMÁROMY J. 1939. 24. 22. KOMÁROMY J. 1939.26-27. 23. KOMÁROMY J. 1939. 27-28. 24. BROMLEJ, J. V. 1976. 49. 25. KÓSA L.-FILEP A. 1938. 40-43. 26. Julianus első útjáról 1237-ben készült jelentésében olvashatjuk a következőket: „Itt elérkeztek az Alániának nevezett földre, ahol keresztények és pogányok vegyesen laknak. Ahány falu, annyi a fejedelem, s egyikőjüksem tekinti magát alávetve a másiknak. Örökös harcban áll fejedelemfejedelem ellen. Szántás idején egy falu egész férfinépe együtt vonul a mezőre, és az aratást is együttesen végzik. Ezt teszik a tartomány széltében-hosszában, és bármi dolguk is van a falun kívül, akár fahordás, akár más, mindnyájan együtt mennek felfegyverkezve. Kevesedmagukkal nem mozdulhatnak ki falujukból egész héten át semillyen ügyben életük veszélyeztetése nélkül, kivéve az egy vasárnapot reggeltől estig." GYÖRFFY GY. 1965. 41. Úgy véljük, nem szükséges taglalni, hogy az idézett életmód nem a közösségek közötti rendszeres érintkezést bizonyítja, hanem annak éppen az ellenkezőjét. Julianus adatát az irodalomban hitelesnek fogadják el. Lásd pl. KALOEV, B. A. 1971. 27. 27. Lásd a 13. sz. jegyzetet. Zupkó történeti ténynek fogadja el a szájhagyományt, ti. hogy az elpusztult Négyszállás lakosai telepítették és nem újra telepítették Jászdózsát. Az adatok ismeretében ebben már a szerkesztő, Kandra Kabos is, kételkedett. 28. FEKETE L. 1968.78. 29. FEKETE L. 1968.79. 30. GYÁRFÁS I. 1883.219,595. Az oklevélből az sejthető ki, hogy Dósán is királyi filiszteusok laktak. Ezzel kapcsolatban lásd még FODOR F. 1942. 139,393. 31. FEKETE L. 1968. 78. Dósa, falu. Tartozik a nevezetthez Mikola Pétre, h, Bolgár János, h, fia: György, 1, Kis Pál, h, Keresztös Pál, h, fia: Ferencs, 1, Kötél Borbás, h, Karasztos István, h, van 125 juha, Benedik, 1, Tokán Pál, h, Kovács Pétre, h, Hatvani Miklós, h, Amburs „kovács", h, fia: Mihál, 1, Bokator Orbán, h, van 150 juha, Tód István, h, Karasztos Ferencs, h, Szelei Gál, h, van 125 juha, Sereg Sánder, h, Lukács, h, Bokator Sebestyén, h, Sereg Lőrincs, h, Amburs, 1. (h = házas, 1 = legény) 32. STANCZIKI. 1969. 165-171. 33. BÓNA I. 1972.70-71. 34. GYÖRFFY GY. 1984. 1103-1134. 35. GYÖRFFY GY. 1987.97. 36. GYÖRFFY G Y. 1987.97. 37. GYÁRFÁS I. 1883. 512-518. 38. GYÁRFÁS I. 1883. 520-524. 39. GYÁRFÁS I. 1883. 219, 595. 40. GYÁRFÁS I. 1883. 235, 606-607. 41. GYÁRFÁS I. 1883. 253, 553-556. 621-622
