Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)

Fülbevalók - Nyakdíszek

Fülbevalók A temető meglehetősen gazdag választékát nyújtotta a különféle fülbevalóknak. 45 sírból került elő ez a tárgytípus, amelynek az alább felsorolt variánsait tudtuk megkülönböztetni. a) Ezüst vagy bronzszálból hajlított, sima, nyitott, legtöbbször kihegyesedő végű karika (5. sír (I. tábla 12.), 78. sír (///. tábla 26-27.), 86. sír (III. tábla 56.), 179. sír (VII. tábla 32.), 198. sír (V777. tábla 34.), 235. sír (IX. tábla 42.), 237. sír (IX. tábla 44.) 238. sír (IX. tábla 67.), 250. sír (X. tábla 8.(, 256. sír (XI. tábla 8.), 285. sír (XI. tábla 51.), 293. sír (XII. tábla 1.), 294. sír (XIII. tábla 10.), 362. sír (XIV. tábla 12.), 392. sír (XIV. tábla 38.) és 411. sír (XVI. tábla 2.) Ez a fülbevaló ü'pus általánosan elterjedt volt a kelet-európai sztyeppén. Fedorov-Davydov a kun törszszövetségre vonatkozó anyaggyűjtésében (I. VII., IX. és XII. típus) 61 példányt vett számba c típus különféle variációiból.

89 b) Kerek metszetű ezüstszálból formált, nyitott karika, amelynek egyik végét spirálisan visszatekerték ( 1. sír (I. tábla. 1-2.), 81. sír (III. tábla 39.), 249. sír (X. tábla 11.) és 395. sír (XIII. tábla 18.). Ennek a fülbevaló típusnak is Fedorov-Davydovnál III. és VIII. típus, összesen hat példányt tudott összegyűjteni belőlük -, a kelet-európai sztyepp lclctanyagában találhatóak a párhuzamai.

90 De ismertek hasonló fülbevalók az Észak-Kaukázus XIII. sz.-i alán leletanyagából is, pl. a Verhnij Dzulat-i templomkörüli temető 53. és 59. sírjából.

91 c) Az ún. kérdőjel alakú fülbevalók (Fedorov-Davydov kifejezése) azon típusa, amelynél a kérdőjel szára enyhén ívelt, a végén elvékonyodik és ellaposodik, s kissé háttá hajlik (107. sír (IV. tábla 22.), 162. sír (VI. tábla 45.), 226. sír (IX. tábla 19.), 354. sír (XIV. tábla 10.), 414. sír (XVI. tábla 12.) és 436. sír (XVI. tábla 36.). E típusnak közvetlen párhuzamára nem sikerült eddig rábukkannunk. A közölt egyszerű, ún. kérdőjel alakú fülbevalók szára egyenes és nem ívelt. Mindez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy ezek a fülbevalók az ún. egyszerű kérdőjel típusú fülbevalók variánsai, s alaptípusuk a közép-ázsiai és kelet-európai sztyepp XII—XIII. századi anyagából ismert. d) Ebbe a csoportba tartoznak az ún. kérdőjel alakú fülbevalók azon variánsai, amelynél a kérdőjel szára enyhén ívelt és a vége U alakban, illetve kör alakban visszahajlított (118. sír (V. tábla. 24.), 162. sír (VI. tábla 44.), 196. sír (VIII. tábla 25.), 206. sír (V7/7. tábla 47.), 234. sír (IX. tábla 38-39.), 254. sír (XI. tábla 1-2.), 286. sír (XI. tábla 63.), 296. sír (XII. tábla 14.), 334. sír (XIII. tábla 1.), 352. sír (XIV. tábla 1.), 397. sír (XV. tábla 3.), 400. sír (XV. tábla 46.) és 447. sír (XVII. tábla 5.) Ennek a fülbevalótípusnak is keleti párhuzamai ismertek. Az eurázsiai sztyeppék a középkorban című összefoglalás a Szaján-Altáj vidék török nyelvű lakosságának XIII-XIV. sz.-i kultúráját bemutató típustábláján közli a szóban forgó fülbevaló U alakban visszahajlított végű variánsát Akonur,

92 és karika alakban visszahajlított végű variánsát az Aranyhorda időszakából Carevskoe gorodise lelőhelyről.

93 e) Az ún. kérdőjel alakú fülbevalóknak azon variánsait soroljuk fel itt, amelyeknél a kérdőjel szára egyenes és a végén általában négy ezüst granulátumból álló, ún. szőlőfürt van (86. sír (///. tábla 55.), 180. sír (VII. tábla 38.), 226. sír (IX. tábla 18.), 340. sír (X77/. tábla38.), 393. sír (XIV. tábla43.)és411. sír (XVI. táblai.). Mint a négyszállási I. sz. temető eddig bemutatott valamennyi fülbevalótípusának, ennek is Keleten találjuk meg a párhuzamait. A már említett, Eurázsiai sztyeppék a középkorban című összefoglalás a XI. századra keltezve közli c típusnak egy variánsát.

94 Andreas Lippert, 1976-ban Iránnak a történeti Nyugat-Azerbajdzsánhoz tartozó részén, Kordlar-Tepe lelőhelyen két - egy férfi és egy női - nomád sírt ásott ki. A női sír fülbevalói pontos megfelelői a négyszállási temető ún. szőlőfürt díszű fülbevalóinak. A szerzőa sírt 1200 körűire datálta, lehetségesnek tartva a XIII. sz. első feléből való keltezését is, és kunnak, illetve a kun törzsszövetséghez tartozó rokon néptörzs hagyatékának tartotta.

95 /) A kérdőjel alakú fülbevalóknak még két variánsát lehetett a temetőben megfigyelni. Ezekből egy-egy darabot találtunk, s eddig párhuzam nélkül állanak. Az egyik variáns a temető legdíszesebb fülbevalója. A kérdőjel alakú ezüst fülbevalón a kérdőjel szára szalagfonat mintázatú, végén ezüst garanulátum, középső részén pedig granulátumkötegekből összeforrasztott kocka (kosár) található ( 180. sír, VIII. tábla 38.). A másik variáns egyszerű, a fülbevaló bronzból készült, s vége csepp alakban megvastagodik (447. sír, XVII. tábla 6.). g) Három sírban (755. (V777. tábla 4.), 251. (X. tábla 24-25.) és (338. (XIII. tábla 31.) sír) a fülbevaló a fülön átfűzött, általában teljesen szabálytalan U alakban hajlított ezüstdrót volt. Ez a jelenség esetleg azzal magyarázható, hogy a halál bekövetkezte után kivették az eredetileg viselt fülbevalót a halott füléből, s a temetésnél helyettesítették azt dróttal. Nyakdíszek A temetőben 56 sírban (a feltárt sírok 12,3, az értékelhető sírok 14%-a) találtunk valamiféle gyöngyöt, ill. olyan tárgyat (talizmán, ongon, amulett, és egyéb nyakdísz), amit a nyakba akasztva viseltek. Ez a 14%-os arány viszonylag meglehetősen magas. Példaként hadd említsük, hogy Kelet-Európa Fedorov-Davydov által feldolgozott X-XIV. századi nomád leletanyagában, 728 értékelt sírból, csupán 47 sírban (6,5%) találtak gyöngyöket.

96 Ha a négyszállási I. sz. temetőt a hazai középkori temetőkkel hasonlítjuk össze, még inkább szembetűnő a gyöngyök megléte. A Szabó Kálmán által feltárt kun lcletanyagban - ma már tudjuk - csupán tarsolyt díszítő gyöngyöket találni, nyakban viselt gyöngyöt, vagy gyöngysort azonban egyetlen egyet sem. Bálint Alajos a Kiskunfélegyháza-templomhalmi temetőben