Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)
A csontvázak mérete - Egyéb jelenségek - A temető lclctanyaga - Fejfedők, fejdíszek
kereszttel díszített ezüstlemezből préselt négyzet alakú veretet, bronzlemezből préselt korongokat és kauri kagylókat. A leleteket széleiknél egy vagy több helyen átlyukasztották. Minden bizonnyal valamiféle sapkára, esetleg kendőre varrták fel őket egykoron. A leletek alapján többféle fejfedő variánst lehetett rekonstruálni: a) A fejfedőket elöl díszíti egyetlen egy veret, pl. III. Béla bronzpénze ((86. sír., III. tábla 59.), aranyozott ezüstlemezből préselt veret (128. sír., V. tábla 41.) és egy egyszarvút ábrázoló préselt bronzkorong (438. sír., XVI. tábla 38.). A III. Béla pénz kronológiai jelentőségéről már esett szó. Nem kevésbé fontos azonban számunkra a „lóherelevél" díszítésű aranyozott ezüstveret sem. Kaloev, B. A. közölt az Észak-Oszét Autonóm Köztársaság Helytörténeti Múzeumának (Ordzsonikdze) anyagából, Verhnij Dzulat lelőhelyről, egy a IX-XII. századra datált alán sapkát, amelynek a szélére többek között hat, a négyszállási 128. sírban talált verettél típusában azonos veretet varrtak. 87 Kaloev ugyan a sapkát férfi fejfedőként közli, de megállapítása minden bizonnyal téves lehet, ugyanis hasonló sapkaverctek előfordulásáról férfi sírokból nincs tudomásunk, de arról sem, hogy a férfiak hasonló díszes fejfedőket hordtak volna. (52. és 53. kép). 52. kép. IX-XII. sz.-i alán fejfedő a verhnij-dzulat-i alán katakomba temetőből, 53. kép. Sapkaveret a négyszállási Zmejskaá stanica, Eszak-0szétia (Kaloev után) I. sz. temető128. sírjából Abb. 52. Alanische Kopfbedeckung des 9-12. Jh aus dem alanischen Abb. 53. Haubenbeschlag aus Grab Katakombengräberfeld von Verhnij-Dzulat, Zmejskaá stanica, Nord-Ossetien (nach 128 des Friednofes von Négyszállás Kaloev) Nr.I b) A fejfedőt hátul, sorban egymás mellett, díszítik préselt lemezkorongok (397. sír, XV. tábla 4.10. és 437. sír. XVI. tábla 37.) c) A fejfedő feltehetően vagy kendő volt, vagy a hátsó része kendő-, fátyolszerűen volt kiképezve, ugyanis (a 397. és 437. sírral ellentétben, ahol a veretek a domború felületükön feküdtek) a díszítővé retek a homorú, a negatív oldalukon feküdtek. A fejdíszre sorban egymás mellé 4 db plasztikus levélkoszorúval övezett görög kereszttel díszített ezüstlemezből préselt négyzet alakú veretet varrtak, s a veretsor mellé ajobb és a bal oldalon egy-egy kauri kagylót (180. sír., VII. tábla 45, 48.) Ezt a sírt egy liliom ábrázolású pecsétgyűrű a XIII. sz. második felére keltezi. 88 A fejfedővel eltemetett sírok többsége (86., 128., és 180. sír) a XIII. századra datálható, s bizonyos megfontolások alapján úgy véljük, hogy a többi sír is, amelyben fejfedő meglétére utaló nyomokat találtunk, a temető korai, XIII. sz.-i rétegéhez tartozik. d) Párta típusú fejdíszek maradványaira a 157., a 176. és a 440. sírban bukkantunk. A 157. sírban a homlokcsonton 2 cm széles bőrszalagon egy csúcsával fölfelé mutató, lant alakú csat utánzat mellett 1 cm átmérőjű, ezüstlemezből préselt korongocskákat varrtak (VI. tábla 24.), a 176. sírban a koponyán szintén bőrszalagon alklaszögekkel fölerősített keskeny téglalap alakú bronzveretekkel sűrű sorban díszített fejék volt (VII. tábla 17-18.). A 440. sír fejdíszén, amely szintén a homlokcsontot takarta, minden rendszert nélkülöző sorban voltak a másodlagosan felhasznált veretek felvarrva, köztük egy aranyozott ezüstlemezből préselt korong töredéke is (XVI. tábla 43-44.). A párta típusú fejdíszek véleményünk szerint a temető XIV. sz.-i rétegéhez tartoznak. Mind a három párta? különbözik egymástól, más és más képet mutat, részben másodlagosan felhasznált alkotóelemekből készítették őket. Csekély számuk is arra utal, hogy ebben a közösségben a párta nem volt a hagyományos viselet része. Minden bizonnyal külső (kun?, magyar?) hatásnak kell tulajdonítanunk a párták megjelenését a temetőben.
