Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)

Bevezetés

hagyaték, illetve valamennyi megfigyelhető jelenség alkotja. Álláspontunkat az eddigi kutatási eredmények is alátámasztják. Pl. a kun vezető réteg XIII. századi tárgyi hagyatékában - elsősorban éppen Pálóczi-Horváth kutatásai alapján - jól elemezhetően van jelen a keleti nomád, a bizánci (legutóbb a páros korongok viselésével kapcsolatban Hatházi Gábor ért el új eredményeket),

9 a magyarországi magyar és a nyugati kultúra.

10 A kun szállástemetők leletegyütteseiből rekonstruálható kultúra is többrétegű. Éppen ezért egy-egy etnikum kulturális hagyatékának régészeti feldolgozásakor alapvető kívánalom, hogy valamennyi tárgytípust, jelenséget alapos kultúrtörténeti elemzésnek vessünk alá, s ennek alapján rajzoljunk képet az adott etnikum kultúrájának az összetevőiről. A jász cmlékanyag régészeti feltárásának megkezdéséhez a hatvanas évek közepétől megélénkülő kun kutatások törvényszerűen adták meg az impulzust, ugyanis a kun leletanyag feldolgozásában, különösen a szállástemetők tekintetében, a legnagyobb problémát az jelentette és jelenti ma is, hogy az előkerült leletanyag jószerével csupán önmagában volt értékelhető és önmagához volt hasonlítható. Ilyen körülmények között kézenfekvőnek látszott a Nagykunságban feltárt leletanyagnak, a kunok és a jászok Magyarországra történő beköltözése ismert történeti problémái miatt,

11 a jász emlékanyaggal való szembesítése, s csupán az ezt követő lépcsőben a megfelelő egyéb magyarországi (magyar) leletekkel történő összehasonlítása. Ennek a tanulmánynak a létrejötte a szerzőnek a jász leletanyag megismerésére, meghatározására történő erőfeszítéseit tükrözi. A feldolgozás tárgyát képező lelőhelyen tíz nyáron folytak a feltárások, az adott temetőben 1980-83 között. A régészeti feltárások költségeit 1980-8l-ben a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1982-től a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosította. E támogatás nélkül a lelőhely nem kerülhetett volna feltárásra. A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és Tálas László megyei múzeumigazgató minden lehetséges támogatást megadott a munka elvégzéséhez. Az ásatást rendszeresen meglátogatta, s tanácsaival, kritikai észrevételeivel segítette Bóna István régészprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár. A néprajzi szempontok érvényesítésében alapvető szerepet játszott Újvári Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár. Sok hasznos észrevétellel segítette munkámat mint lektor Fodor István is. Szíves segítségüket ezúton jelen munkámmal szeretném megköszönni.

12