Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)
A sírok tájolása - A sírok mélysége
67., 74-76., 87-88., 97-98., 107-108., 115-116., 162-165., 170-171., 174-175., 180-181., 202-203., 204-205., 210-211., 226-228., 251-252., 323-324., 331-332., 345-346., 380-384., 385-386. és 440-441. sírok). (36. kép). S azt is meg kell jegyeznünk, hogy bár a temetőtérkép tanúsága szerint a temetőben bőségcsen akadtak üres foltok, ahová soha nem temettek, tehát semmiképpen sem a kényszerítő helyhiány lehetett az oka, mégis igen gyakran előfordult, hogy az időben későbben eltemetettek sírgödrei metszették a korábban eltemetettek sírjait, ill. a sírokat részben egymásra temették (29-30., 43^44., 65-68., 71-73., 75-76., 84-85., 119-120., 123., 137-139., 153-154., 158-159., 168-169., 194-195., 219-220., 221-222., 234-235., 244-245., 266-267., 278-279., 293-294., 296-297., 312-315., 320-321., 368-369., 373-374., 377-378., 387-388., 399-401., 403^104., 421^22., 442-443., 446-449. és 451^53. sírok). (37. kép). Ezek a jelenségek, valamint a sírsorokon belül a jól megfigyelhető egymást metsző, egymásra temetett sírcsoportok arra utalnak, hogy a temetőn bélül az egyes családok több nemzedéken át azonos helyen (sírban) temetkeztek. Talán nem véleüen, hogy a temetkezésnek ez a formája a VIII. századtól kezdve éppen a kelet-európai sztyepp és az Észak-Kaukázus alán katakomba- és kőládás sírjaiban, valamint egyéb sírtípusaiban figyelhető meg. Ez a szokás az oszéteknél még a XVIII. században is megvolt legalábbis a Dargavs falu melletti ún. holtak városának (górod mértvyh) régészeti kutatása ezt igazolja. 75 (38. kép). 36. kép. Négyszállás I., a 116. sír gödrébe beletemetett 115. sír Abb. 36. Négyszállás 1., in die Grabgrube 116 zum Teil eingegrabenes Grab 115 37. kép. Négy szállás I., a 85. sírra rátemetett 84. sír Abb. 37. N égy szállás 1., auf das Grab 85 zum Teil angelegtes Grab 84 38. kép. X-XII. sz.-i kőládás sírok az Észak-Kaukázusból: Kasarskoe usel'e Ar don ( középen) és Nar településről ( a szélső rajzok) Markovin után Abb. 38. Steinkistengräber des 10-12.Jh.aus dem Nordkaukasus: Kassarskoe usel'e reki Ardon (in der Mitte) und aus der Siedlung Nar (die äußeren Zeichnungen) nach Markovin A sírok tájolása A sírok tájolásaNy-K 90°-tól D-Ny-ÉK-É 164°-ig terjed. A feltárt454 temetkezés közül nem tájolható 61 sír (13,4%), 90°-100°-kal tér cl északtól 15 sír (3,3%), 100°-120°-kal tér el északtól 112 sír (24,7%), 120-150°-kai terel északtól 257 sír (56,6%)és 15r-164°-kal tér cl északtól 9 sír (2%). A tájolható sírok 65%-a nem terel 15°-nál jobban a délnyugat-északkeled iránytól, azaz a temető sírjaira nem a nyugat-kcleti, hanem a délnyugat-északkeleti tájolási irány a jellemző. A sírok mélysége Az a földhát, amelyen a templom és a temető feküdt, a harmincas években még jól érzékelhetően magasabb volt a körülötte fekvő többi vízmentes magaslatnál. Ez a magassági különbség az ásatás megkezdésének az idejére alapvetően a mezőgazdasági művelés következtében eltűnt. Következésképpen a sírok mélysége is változott, ezért a mélységadatok legfeljebb statisztikusán kezelhetőekés csupán tájékoztató jellegűek lehetnek.
