Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992)
Temetkezési szokások - A temető helyének kiválasztása
451. sír. A sírfenék mélysége 85 cm. Tájolás: D-DNy-ÉK-É, 140°-kal tér el északtól dél felé. Vázhossz: 155 cm. A váz a hátán, nyújtott lábakkal feküdt. A koponya a bal oldalára billent. A bal kar könyökben tompaszögben behajlítva, az alkar harántirányban az ágyékcsigolyákhoz fektetve. A jobb kar, a medcncelapát és a törzs jobb oldala a 452. sír gödrének kiásása során megsemmisült. 452. sír. A sírfenék mélysége 85 cn. Tájolás: DNy-Ny-K-ÉK, 132°-kal tér el északtól délnyugat felé. Vázhossz: 151 cm. A váz a hátán, nyújtott lábakkal feküdt. Medencétől fölfelé bolygatott, a karok helyzetét nem lehet magállapítani. 453. sír. Másodlagos helyzetben fekvó' csontok a 452. sír földjében, annak jobb oldalánál, ill. a váz fölött. 454. sír. A sírfcnék mélysége 40 cm. Tájolás: feltehetően DNy-ÉK. Kisgyerek szinte teljesen elkorhadt és a mezőgazdasági műveléstől megsemmisített háton fektetett, nyújtott váza. Csak a koponya és a mellkas egy részének csontjai maradtak meg. Melléklet: 1. A bal medcncelapát tájékán vas kereszt. Átm.: 5,4-5,7 cm. (XVII. tábla. 21.) TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A temető helyének kiválasztása A négyszállási I. sz. temető a Csákó érnek a Tárnához viszonyított jobb partján egy - feltehetően a középkorban áradás idején természetes vízfolyással is körülhatárolt - vízmentes magaslaton feküdt, a középkori település nyugati végpontján. A temetőt magában foglaló vízmentes magaslattól északra és délre is húzódott egy-egy újabb vízmentes hát. Ezeken, a temetőtől alig néhány tíz méternyire fekvő földdarabokon a XIV-XVI. században rajta állottak a középkori Négyszállás lakó- és gazdasági épületei. Tehát a temető csupán annyiban különült el a falutelepüléstől, hogy annak a nyugati szélén terült el és árokkal vették körül, választották el a település egyéb részeitől. A temetkezés helyének kiválasztását a talaj minősége nem befolyásolta. A település közvetlen szomszédságában mindenütt kötött fekete föld és agyag található. A temetőben többé-kevésbé szabályos sírsorokat lehetett megfigyelni. A halottakat azonban csak az esetek egy részében temették el külön sírgödörben. A temetőben pl. nem volt ritka jelenség az ún. kettőssír (26-27., 34-35., 37-38., 47-48., 117., 226-227., 286-287., 288-289., 310-311., 336-337., 362-363. és a 392-393. sírok), amelyek többségükben egy felnőtt és egy gyermek közös temetkezései voltak. (34. kép). Nemegyszer előfordult, hogy sírokat egymásra temettek. Néhány esetben azonos sírgödörben két, különböző időben eltemetett, egymás alatt fekvő vázat tártunk fel (81-82., 161-163., 212-213., 343-344. és 416-417. sí- 34 kép. Négyszállás 1.226., 227., 228., és rok. (35. kép). Igen gyakori volt, hogy 229. sír (jobbról balra, a 228. sír a 226. és egy-egy sírgödörben a másodjára 227. sír csontváza kürül, azokkal azonos (egy megfigyelhető esetben harmadjára) eltemetett koporsója és a sírgödör széle köré helyezték el a korábban eltemetett csontvázának felszedett részeit (2-3., 15-16., 30-31., 36., 66sír gödörben) Abb. 34. Négyszállás l. Gräber 226., 227., 228 und 229 (von links nach rechts, das Grab 228 um das Skelett der Gräber 226 und 227, mit diesen in der selben Grabgrube) 35. kép. Négy szállás I., a 81. sírra rátemetett 82. sír Abb. 35. Négyszállás I., auf das Grab 81 nachbestattete Grab 82
