H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Külön kell beszélnünk az ablaküvegekről. Ezek kerek, ú.n. "köldökös" üvegek, színtelen anyagból. A hozzájuk tartozó térkitöltő elemek a szokástól eltérően zöld színben készültek, ezért ebben az esetben színes mozaikhatású ablakról van szó (kép). Megfigyeléseink szerint a templomok és kápolnák színes mozaikablakait síküveg darabkákból készítették, a polgári építmények ablakait pedig ólomkeretbe foglalt üvegtányérkákból állították össze. Ez utóbbinak darabjai kerülnek elő világi építmények feltárásainál, míg a másik fajta üvegablak töredékei egyházi épületek feltárásánál. Kolostoroknál maga a lakóépület a világi célú épületeknél szokásos módon volt üvegezve és a síküveg leletek mindég a templom, vagy kápolna helyének közelében kerülnek elő. Vegyes lelőhelyekről származó üvegleletek: Kis pohárka töredéke (25. árok). Visszahajtott pereme magyarországi műhelyt feltételez (18. ábra). Palack, vagy kancsó volt — nem lehet biztosan meghatározni — az a több töredékből kiegészített darab (24. ábra), amelynél az üveganyag finomsága és a részletek kidolgozása (pl. a fenék) akár a velencei eredetet is lehetségessé teszi (lelőhely: XVI. akna, 8. r.). Az előbbihez kicsit hasonló, de már biztosan magyar műhelyben készült darab (20. ábra), amely a XIII. szelvényben került elő. Erről sem lehet tudni, hogy palack volt-e, vagy korsó. Fül, vagy a fül helye ugyanis nem maradt meg. A széles szájnyílás inkább az utóbbi mellett szól. Serlegkehely csepp díszítéssel (21. ábra), ugyancsak a XIII. szelvényből került elő. Romlatlan, tiszta üveg, de a díszítést szabadon használja fel. Eredetileg ugyanis a cseppecskék kizárólag egy bizonyos pohárfajtát díszítettek. Kulacs (16. ábra), tulipánbimbóra emlékeztető száj tölcsérrel (XVIII. szelvény). Hasonló száj kiképzéssel rendelkező kulacsot mutattunk be Pécsről (lásd ott). Ugyanerről a lelőhelyről került elő egy velencei reneszánsz serlegnek kis peremtöredéke, aranyozott pikkelymintás festéssel (17. ábra). Több olyan üvegtöredék is előkerült itt, amelyek már nem középkoriak. Tolna megye területéről bemutattunk két igen szép habán üveget (Szekszárd és Segesd), most egy hozzájuk közelálló serlegtalpat is bemutatunk (29. ábra). Zsinórminta díszíti. Ezen kívül előkerültek olyan zöld üvegből készült palacktöredékek is, amelyeken piros, sárga és fehér festékkel rajzolt sávok helyettesítik a fonálhálós (reticella) díszítést. Egy velencei millefiori tégely töredéke a XXI/A szelvényben került elő. A hullámos oldalfala és a mérete miatt hasonlít a budai királyi palota leleteihez (Kat. XIX. 1. típus) 15. század második fele 16. század eleje. Pohár állatfejalakú cseppdísze, mely alatt bemetszésekkel díszített felületű szalag részlete is látható. Erősen romlott anyag. Német magas pohár volt (Stangenglas) és a 16. század második felére határozhatjuk meg a korát. Pávaszemes karperecek (XIII/B gödör). Török hódoltság kora. Ozora üvegleletekben igen gazdag lelőhely. Nagy kár, hogy a legszebb üvegekből csak kicsiny töredékek maradtak. Csak jelzések ezek. A várkastély építési ideje miatt gótikus üvegekből csak kevés jutott ide, de — mint látható — voltak reneszánsz velencei üvegei, amelyekről azonban csak kis töredékeik adnak hírt. ŐCSÉNY - Vár Egyelőre csak próbafeltárás volt, melyet Miklós Zsuzsa (MTA Régészeti Intézet) végzett. Gótikus velencei üvegtöredékek kerültek felszínre. 13. század vége - 14. sz. SZEKSZÁRD - Város Az üvegpohár (Römer), amelyet bemutatunk (19. kép), vizsgált korszakunknál későbbi eredetű. Közműépítésnél került elő. A leletmentő régész Rózner Gyula volt.