H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Észak-Magyarország

lévő föld, amelyet csak ujabban távolítottak el belőle, arról tanúskodott, hogy a földből került elő, jó állapota és főként az üveg vastagsága eredetiségében kételyeket támaszt. A romlott állapotú, töredékes palackrészletek sokkal vékonyabbak ennél, viszont vállgyűrűk nem kerültek elő, amelyek a kettős-kónikus típusok esetében mindig megmaradnak. A felmerülő kétely ellenére úgy gondoljuk, ilyenek voltak ezek a palackok. Keveset találtunk belőlük Budán és szórványosan néhány vidéki lelőhelyen, de korántsem olyan jelentős mennyiségben, mint itt. Ezért ennek a típusnak a "Váci palack" elnevezést vezetem be. Velencei típusok hatását mutatják a cseppes poharak (6. ábra) (Lelőhely: Széchenyi utca 3-7., 6. sz. gödör) és az optikai díszítésű poharak (3. és 13. kép, az utóbbiak lelőhelye a 10. gödör). Ezek a darabok a 15. század közepéről valók. Kotyogós üvegből is sok töredék került elő (7-8., 10 ábra). Ezeket már későbbi időre, a 16. század elejére lehet meghatározni. Itt is előkerült olyan serlegszár, amelyen üvegszálból készült, fodros nódusa van, és ami az országban több helyen is előfordult, bár csak néhány budai leletet tudtunk rekonstruálni (Kat. XV. 4. típus, XXXIV. tábla) (lelőhelye: 1. gödör). A leletek között van ablaktányér, plasztikus, sugaras díszítéssel (1. ábra). A legkésőbbi lelet egy kulacs töredéke (Kat. X. 2. típus, V. tábla, 3. kép), amely már legkorábban a 16. század második feléből, tehát a hódoltság korából származik.