H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)
Lelőhelyek jegyzéke - Észak-Magyarország
1273-ban királyi, majd királynői birtok volt. Csak 1280-1332 között az Ákos nembeli Ernyei családé, 1332-töl ismét a királyé és Diósgyőrhöz tartozott (Györffy 1963, 791.). Áthaladt rajta egy főútvonal és 1343-ban már vásártartással is rendelkezett (Csánki I. 1890, 31.). A települést a harmincas években Leszih Andor, a Miskolci Múzeum igazgatója tárta fel, aki a csatateret keresvén a településre lelt. A feltárás lelet anyagát jóval később Michnay Attila (Hermann Ottó Múzeum, Miskolc) publikálta (Michnay 1982, 126-152.), köztük üvegleletek is voltak (U.a. 138, 12. kép). A település a 17. század végéig (1685) lakott volt. A publikált üvegek között van egy töredék, amely egy 14. századi, velencei cseppes pohárka töredéke (12/4. kép) (ltsz.: H. O. Múz. 53.100.52.), a többi üveg már magyarországi hutából származó darab, pl. kettős-kónikus palackok nyak- és fenéktöredékei (ltsz.: H. 0. Múz. 53.1011.124.; 53.1026.1.; 53.1021.29.; 53.1016.16.), hosszú-, vékonnyakú palack, "angastare" nyaktöredéke diagonálisan csavarodó pérhuzamos barázdákkal (ltsz.: 53.1011.127.). Ez utóbbihoz gömbölyű test tartozott. Szájának kiképzéséről nem tudjuk milyen volt. Ilyen nyak több helyen is előkerült: például Budán, az I. ker. Szent György téren (Kat. XII. 7. típus b változat, 13.). Nem kétséges, hogy a velencei gótikus típusok egyik kedveltjének magyarországon készült változata (Kat. XV. tábla, 2-5. kép). A velencei daraboknak sok esetben megmaradt a szájtölcsére, de a már magyarországinak mondható darabok közül egynek sem. Ezért nincs bizonyítékunk arra nézve, hogy ez a részlet is a velenceit utánozta-e, vagy eltért attól? A településből előkerült leletek tanúsítják (V. László kályhacsempe), hogy a 15. század közepén a lakosság jómódban élt. Nógrád megye DIÓS JENŐ, NAGY GÁL RÉT - Üveghuták telepe 1987-ben Tessári Károly természetvédelmi felügyelő bejelentése nyomán e kötet szerzője (Budapesti Történeti Múzeum, Budapest) és Miklós Zsuzsa (MTA Régészeti Intézet, Budapest) feltárást kezdtünk a Nógrád megyei Diósjenő közelében a Börzsöny erdejében, a Kemence patak mentén lévő Nagy Gál rét mellett. Itt két üveghuta helye, valamivel távolabb, K-felé egy harmadiknak a domborulata volt látható. E három hely közül a középsőt tártuk fel. A feltárt huta közelében lévő még feltáratlan hutahellyel szemben forrás fakadt, amelyet a népnyelv ma is "Üveghuta kútja" néven emleget. Ez a név nem került bele a Börzsöny hegyvidék földrajzi neveinek hivatalos névtárába. A népi emlékezésnek értelmét valóban csak a régészeti feltárással megszerzett bizonyíték igazolta. Magyarországon hiteles hutafeltárásra először került sor. A hutát nem csupán a három kemence, hanem a számtalan olvasztótégely-töredék üvegalvadékkal és a jellegzetes munkahulladékok (üvegcseppek, golyócskák, levágott szélek, stb) jelentik, valamint tört üvegek nagy mennyisége, amely az alapanyagnak fontos alkotórésze. A három kemence között a legnagyobb volt a legépebb. Ez nagyméretű kemence volt, durván téglalapalakú, hatalmas, megmunkálatlan kövekből összerakva, közepén, hosszában fütőcsatornával rendelkezett és oldalain a kövek üvegessé égett felületén hatalmas hő nyoma látszott. A kemence faragatlan, durva építőköveit egykor agyagtapaszt ás tartotta össze. Ennek vörösre égett, elporladt maradványa volt észlelhető a kövek között. A három kemence maradványán kívül egy négyzetes kunyhó alapjai is előkerültek. A kunyhó körül jelentős mennyiségű kerámia leletanyagot találtunk a 13. századtól a 15. század közepéig - végéig terjedő időből. A huta tehát elég hosszú ideig működött. Az itt készített üvegekből csak kevés került elő: kettős-kónikus palack és ablaküvegek. Mellékelt ábránkon ez utóbbiból mutatunk be néhányat. Ezek méretben és profiljukban is teljesen különböznek a szokásos középkori kerek ablakszemektől. A huta-feltárás publikációja előkészületben van. HOLLÓKŐ - Vár Feltárását Kozák Éva régész (Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest) végezte (Kozák É. 1975, 23-33.). Egyetlen üveglelet származott a feltárásból:
