H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Ablakszemek. Kerek, ú.n. "köldökös" üvegek és ezeknek közét kitöltő háromszögalakú síküvegek zöld színben. Ilyen színösszeállítású ablakrészletek Ozorán kerültek elő (lásd ott). Korhatározásról csak annyit tudunk mondani, hogy 1416 után készültek. Tál. Halványzöld, tiszta, átlátszó, finom üveg. Valószínűleg velencei. Pohár. A velencei cseppes pohárka 7 töredéke. Az a változat, amelyiknek alacsony, gömbölyű pereme van, tehát a Magyarországon gyakoribb változat. Palack. Velencei üvegből készült kisméretű, szűknyakú palack nyaka kissé kihajló peremmel, amelyen a diagonálisan csavarodó barázdák folytatódnak. 14. század. Palack. Kettős-kónikus palack talpszegélyének töredéke finom, velencei minőségű üvegből. A kápolna leletei: Közelebbről meg nem határozható edény oldalfala sűrű, párhuzamos sötétkék fonálrátéttel. Velencei üveg. 14-15. sz. első negyede. Lelőhely: Fö u. 25. Nyugati palotafal (Jelentés: ArchÉrt 1976, 305.). Palack. Kettős-kónikus típusú palack vállgyűrűje velencei üvegből. 14. sz. Pohár faltöredéke optikai díszítéssel. Kerek foltocskák díszítik. Velencei üveg. 14. század. Lelőhely: Anjou csorgókút előtt, a Mátyás-kori járószint habarcsos rétegéből. Palack. Kettős-kónikus típus szájgyűrűje. Erősen romlott üveg. Magyarországi műhelyből. 15. sz. második fele. Lelőhely: Fö utca felöl a harmadik helyiségben lévő 2. emésztögödör. Palack nyak- és talptöredék (11-12. ábra). Kettős-kónikus típus, erősen romlott. Magyarországi műhelyben készült a 15. sz. második felében. Kettős-kónikus palack felső része fodros üvegfonállal a nyakon (13. ábra). Romlott üveg. 15. sz. második fele - 16. sz. eleje. Serleg szára és a kehely töredéke (10. ábra). Anyaga teljesen romlott, ilyenkor feltételezzük, hogy eredetileg zöld, ú.n. " Waldglas"-ból készült. A formája azonban hamisítatlanul velencei forma. Annyira, hogy feltételezhető, bár helyben készült, de velencei mester kezétől. Kora: 1500 körüli lehet. Kulacs (9. ábra). Erősen romlott üveg, több töredékből rekonstruált forma. A 15. századi és hazánkban igen kedvelt típusból több került elő, ez azonban valamennyin túltesz eredetiségével. Lapos és bevagdalt üvegszalagból készült keresztkötése bőrszíjat utánoz. Budán három lelőhelyen is előkerült (Kat. X. 1. típus), vidéken: Esztergomban, Kőszegen (lásd ezeknél a címszavaknál). Az utóbbi lelőhely adott módot a pontosabb korhatározásra, mivel Mátyás-kori rétegből került elő. Külföldön hasonló leletet csak egyetlen egyet találtam. Ez Kievből való (Shelkovnikov 1966, 96-115.). Ezt a darabot publikálója 12. századinak határozta meg. Azt a töredéket azonban nem ásatásnál találták, és jóval korábban került be a múzeumba mint amikor publikálták. Ezért az időhatározást semmi sem támasztja alá. A magunk részéről a kőszegi lelet alapján a 15. század második felét tartjuk elfogadhatónak. Lelőhely: csatorna feletti emésztöböl. Fiola, 2 db (8. ábra). Pontosan korhatározni nem tudjuk, de középkori leletanyagban gyakori (Kat. VI. 1-10. típus). Lelőhely: Külső, E-i udvar, a lépcsők keleti oldalán. Pohár 12 töredéke. Velencei üveg, cseppes típus. Lelőhely: Alsó vár (Salamon torony). Serleg fehér fonálrátéttel. Velencei készítmény, 16. sz. eleje. Tölcséralakú kelyhét felül két vízszintesen elhelyezett két fonálból és e kettő között fonalhálóból álló pánt díszíti. Ezek alatt függőleges, illetőleg a kehely alján összefutó plasztikus fehér fonálrátét látható. A visegrádi darabot Tavas Imre (Mátyás király Múzeum, Visegrád) rekonstruálta. Több hasonló darab került elő az ország területén, ezek azonban különböző méretű — sokszor egészen kicsiny — töredékek. Budán három pohárhoz