H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Pohárka talpa (ltsz.: MNM 60.17.553). Nagyon kicsi talpacska. Ilyen kisméretű pohárkával már többször találkoztunk (pl. Nyéken, Buda mellett). Feltehető, hogy ez is egy miniatűr "Krautstrunk"-hoz tartozott. Fedő (17. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.580.c). Csúcstöredék, kerek gombbal. Erősen romlott anyagú, magyarországi műhelyben készült. Palack nyak-váll részlete spirálisan tekeredő vastag üvegfonállal. Hasonló nyaktöredék került elő Budán is, a Várfok utcában (Kat. XII. 17. a. típus, 6. szám.) és Pécs, Déryné u. 2. szám alatt (lásd "Pécs" címszónál). Meghatározhatatlan edényfal-töredékek rácsorgatott, szabálytalan díszítéssel (ltsz.: MNM 60.17.504-510.). Ezekre a töredékekre azért érdemes odafigyelni, mert ilyen díszítés ritkán fordul elő, akkor viszont korán, pl. Budán 13. századi lelőhelyen (Kat. XIII. 9. típus, XXIX. tábla, 5. kép). Serleg (15. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.433.), gömbformájú kehellyel, amely a fenekén sem lapul be. A fenék helyét egy fodrozott, vízszintes üvegszalag jelzi. Vékony szára és üvegszálból fodrozott nódusa van. Ez utóbbi egy budai lelethez hasonlít (Kat. XV. 1. b. típus, XXXII. tábla, 6. kép). Üveggolyó (ltsz.: MNM 60.17.430.). Zöld színű, a felületét, mint a fenyőtobozt, pikkelyszerű díszítés borítja. Palack tölcséres szájnyílása és bordázott vallanak töredéke (leltározaatlan). A nyéki királyi vadászkastély leleteihez hasonló (Kat. XII.10. típus). 15. század vége. A pomázi üveglelet-együttes igen gazdag. Nagy kár, hogy az üvegek korát statigráfiai helyzetükkel régészeti úton nem lehet meghatározni. Tapasztalataink alapján ugyan szétválasztható az anyag, de azt tudjuk, hogy például a gótikus velencei üvegek több mint egy századig változatlanok voltak. E hely szempontjából nem mindegy, hogy a gótikus üvegek a 14. század, vagy a 15. század elejéről valók-e? Ennek a leletegyüttesnek igen gazdag a magyar hutából származó anyaga. Meg kell jegyeznem, hogy a Pilisszentkeresztnél említett, a pomázi határban feltárt, állítólagosán középkori üveghuta, amennyiben valóban az volt mint aminek feltételezték, akkor — véleményem szerint — inkább a pomázi üvegek gyártását végezhette a 15. sz. közepe - második fele táján. Ezek a tárgyak ugyanis a sok egyedi forma mellett — bizonyos darabokkal szorosan kapcsolódnak a dunántúli üveggyártáshoz. VISEGRÁD - Királyi paloia - Alsó vár - Város Királyi palota. Az itt közzétett üvegleletek Héjj Miklós régész (Mátyás király Múzeum, Visegrád) feltárásainál kerültek felszínre (Dercsényi-Héjj 1958, 397-479.) A palota építése 1330, pusztulása pedig 1527 körül történt. Lelőhely: északi támpilléres udvar (ennek feltárásánál munkatárs volt: Holl Imre). X. réteg. Korhatározó lelet: Nagy Lajos dénár (1373-1382) és ezzel egykorú kályhacsempék (Holl 1958, 211479.). Uvegleletei: Tál (1. ábra) (Marosi 1982, 164.). Színtelen, romlatlan finom, velencei üveg. A tál peremén az egykori emailfestés beleégetése folytán a folyamatos, ismétlődő elemekből álló szegélyminta körvonalai láthatók, a testén pedig ritkán, de arányosan elosztott pávaszemek. Palack töredékei sötétkék üvegből. A jellegzetes itáliai "angastare" forma. A töredék a nyak-váll környéke, finom diagonálisan csavarodó barázdákkal. Talpszegély nélkül, gömbölyű fenékkel készült. Palack, szintén sötétkék üvegből készült, de az előbbinél sokkal vékonyabb. A nyak-váll töredék is diagonálisan barázdált, de a plasztikája az előbbinél laposabb. Mindkét palackot a színe teszi különlegessé. Hasonlóval sehol sem találkoztunk. Formáját tekintve már nem egyedülálló. Budán került elő hasonló (lásd a "Buda" címszónál).